Szerző: 
Sajnálom, de nem fogok tudni elfogulatlan lenni ezzel a játékkal szemben. Így előre bocsátom, hogy azoknak, akik inkább a könnyedebb, egyszerű mechanikára épülő, családi vagy parti játékoknak (esetleg mesélős, asszociációs és vicces társasoknak) a kedvelői… na Ő nekik ez a játék nem fog bejönni.
Itt vér fog folyni… az orosz medve megküzd az amerikai sassal a világ hatalomért!
A játékot kizárólag két fő játszhatja, mindkettejük a világ két nagyhatalmának egyikével lesz majd: USA vagy USSR.
A játék egy hatalmas világtérképen fog zajlani, amelyen a hidegháború fontosabb országai kapnak jelölést. Mindkét félnek kezdő pozíciói lesznek a játék legelején. Például Amerika jelen van kezdetektől Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Japánban… és így a nagy kommunizmus is felüti fejét Kelet-Európában, Észak-Koreában stb.
Ezek a jelenlétek jelzik, hogy mekkora befolyással vagyunk egy-egy területre. Minden terület számmal jelzett stabilitású és külön prioritást kapnak a fontosabb, Hadszíntér országok is. Például jelentősebb állomás Európát tekintve Nyugat-Németország (4-es stabilitással, hadszíntér országként), mint Görögország (2-es stabilitással).
A játék három korszakon át zajlik: korai, közép és késői. Minden korszak további három fordulóból, fordulónként 6-7 körből fog állni. Fordulónként kapunk új paklit, amelyekből kijátszhatjuk a kártyáinkat 6-7 körön át.
Ennyi idő áll rendelkezésére a két nagyhatalomnak elérni 20-20 pontot. A pontozó tábla viszont elég egyedi, hiszen középről indulunk, ha mindkét fél negatív pontot kapna, de ugyanannyit, akkor a jelölő semerre se mozdul el. Így lényegében egy majdnem vesztett csatát van, hogy 39 pont megszerzésével tudnánk csak megnyerni.
A táblán a pontozósávon és a körjelölésen túl még helyet kapott a „Defcon” státusz jelölő rész és az Űrutazás jelölő sávja is. Előbbi a puccs kísérleteknél mozdul lefelé, míg az azt végre hajtott nagyhatalom háborúzási rátája felfelé. Ha a Defcon pálya eléri az utolsó jelölést, úgy atomháború tör ki és vesztett az a fél, aki előidézte a csökkenést. Azonban ha nem hajtunk végre puccs kísérletet, minden forduló végén – 5 pontot kapunk… Persze, ha a másik fél sem csinál puccsot, akkor Ő is, tehát nem mozdul el a Győzelmi pont jelző semerre… Na de ki hagyná ezt? 🙂
Az Űrverseny sávja győzelmi pontokkal kecsegtet és később sok kártya kijátszásánál előnyt jelent, ha vezetünk rajta.
Játék menete:
A korai időszakban mindkét nagyhatalom kap 8-8 lapot (a középső és késői korszakban 9-9), amelyből 6 körön át egy-egy lapot kijátszhat majd (a középső és késői korszakban 7 körön át).
A kártyák 4 típusból állnak: amerikai, orosz, mindkét fél számára kijátszható és értékelő lapok. Vannak olyanok, amelyek az esemény kijátszásával kikerülnek a játékból, de olyanok is, amik visszakeverődnek majd az osztópakliba. Egy-egy esemény lap hatással lesz a játék későbbi lapjainak bekerülésére (pl. a Varsói szerződés kijátszása, feltétele lesz az NATO megalapítása című lapnak).
Elsőként mindkét játékos választ egy lapot, amelyet 0. lapként, a Vezércikk fázisban játszhat ki. Ez az összes lap előtt, a kártya eseményével valósul meg.
Ezt követően az orosz játékos kezdi az első kört és választ a maradék lapjai közül egyet.
Egy lap kétféleképpen hasznosítható: a rajta lévő eseményt vagy a kártya pontértékét használjuk fel.
Ha egy orosz kártyát (vagy mindkét fél számára kijátszhatót) az orosz játékos rakja le, akkor használhatja annak eseményét, de dönthet a pontérték mellett is, csak pozitívan kerül ki a körből. Ha viszont nem a sajátját használná, akkor csak a pontját kérheti a lapnak – és az amerikai esemény is bekövetkezik rajta.
A kártya pontjait háromféleképpen használhatja fel: vagy terjeszkedik a jelölőivel szomszédos országokra, vagy megpróbálja gyengíteni a másik hatalom erősségét egy-egy országban (átszervezés), vagy pedig puccsot hajt végre. Előbbinél minden szomszédos országra szétoszthatja a pontokat, utóbbi kettőnél kocka dobással sikerülhet a kísérlete.
Azokban az országokban ahol egy nagyhatalom pontértéke elérte a kitűzött ponthatárt, ott a jelölő átfordul a teli színes oldalára, és onnantól kontrollálja az országot. Az ilyen országokba a másik félnek kétszer olyan nehéz beférkőznie (azaz két pont elköltésével növelheti a befolyását egyel).
Ha az orosz játékos kijátszotta a kártyáját, következik az amerikai játékos, aki ugyanígy játszhat ki egy kártyát a kezéből. Majd ezzel véget ért egy kör.
Egy egy kör persze ennél sokkal összetettebb is lehet. A fenti példán túl a játékosok mozgathatják a már taglalt, két további sávban lévő értékeket is, tehát Űrversenyben is részt vehetnek – ilyenkor az eldobott lap eseménye nem valósul meg, tehát ha tele vagyunk az ellenfelünk lapjaival, akkor a legrosszabbat kidobhatjuk a dobópaklira 🙂
Vagy hajthatunk végre puccsot is, ilyenkor a háborúzási sávon annyit lépünk felfelé, amilyen értékű volt a felhasznált lapunk (maximum 5-ig) és a Defcon sávja egyel lejjebb megy. Az első lemozgás után Európában már nem puccsolhatunk illetve nem szervezhetünk át (az ellenfél befolyásának csökkentése), ha még csökken, akkor már Ázsiában, majd Közel-Keleten sem hajthatunk végre ilyen kísérleteket.
Egy kártyáról még nem esett szó: a Kína-kártya. Ez a kártya az orosz nagyhatalomnál kezd, majd kijátszása után átkerül az amerikaiakhoz, aki a következő körben ugyancsak kijátszhatja – de aztán át kell adnia szintén… Tulajdonképpen egy jolly-joker lapról van szó, aminek a pontértékét elkölthetjük ha kijátsszuk azt. Ha Ázsiában osztjuk szét vele a hatalomjelzéseket, akkor 4 pont helyett 5-öt használhatunk fel… De egyébként bárhová is szétoszthatjuk a 4 pontot (olyan országokra, amelyek szomszédosak eggyel, ahol már jelen vagyunk).
Ha értékelő lapokat kapunk a kezünkbe, kötelezően ki kell játszanunk a körben. Igen, ha hármat is kaptunk, akkor az utolsó három körünk valószínűleg ezekről fog szólni. Az értékelő lapok egy-egy területen lévő jelenlétünket és befolyásunkat nézi, azok után ad pontot.
Minden értékelő lap három fázisból áll: jelen vannak-e a nagyhatalmak (van-e ott általunk kontrollált ország), kontrollálják-e a területet (a sima és a hadszíntér országból is többet befolyásolunk, mint az ellenfél) és a totális hatalmat gyakorlunk (minden hadszíntérországot mi uralunk). Például utóbbi esetben, ha Európát értékeljük és uralkodunk felette, akkor instant megnyertük a háborút és a játéknak vége.
Általában elmondható, hogy nagy előny, ha nálunk van egy-egy értékelő lap, hiszen tudjuk időzíteni annak kijátszását (nem muszáj a kör legvégére tartogatni), illetve tudjuk, hogy melyik földrészeken érdemesebb megerősíteni a hatalmunkat. Egy-egy ilyen lap jó időben való kijátszása sok-sok győzelmi pontot hoz a konyhára.
Dióhéjban ennyi a társasjáték menete, amelyben mindkét nagyhatalom esemény kártyái adják a társasjátéknak azt a fantasztikus légkörét és izgalmát, ami körbe zsongja azt a 2-3 órát, amit ráfordítunk.
Mivel újabb és újabb pakli kártyák jönnek be a képbe, minden korszaknál új eseményekkel gazdagodik a játék, így a tizedik játék után is vannak meglepetések benne.
A játék olyan szinten történelem hű, hogy az események lapok a tényleges történelmet adják át. Például:
Korai időszak lapjai közül:
- Orosz lapok:
- (1) Gulyáskommunizmus: Az orosz játékos levehet annyi befolyást egy általa ellenőrzött kelet-európai országról, hogy elveszítse ott az ellenőrzését. Ha ezt megteszi, kap 1 győzelmi pontot.
- (3) A szuezi válság: Végy le összesen 4 USA befolyást Franciaországról, az Egyesült királyságról és Izraelről (országonként legfeljebb 2-t).
- Amerikai lapok:
- (1) A CIA megalapítása: Az orosz játékos megmutatja a kezében lévő lapokat. Az amerikai játékos kijátszhatja ezen kártya műveleti pont értékét.
Középső korszak:
- Orosz lapok:
- (2) Dél-afrikai zavargások: Helyezz 2 orosz befolyást Dél-Afrikára, vagy 1 orosz befolyást Dél-Afrikára és összesen 2-t bármely azzal szomszédos országokra.
- (4) Elföldeljük magukat!: Csökkentsd a DEFCON státuszt 1-gyel. Amennyiben az amerikai játékos a következő akciófázisban nem az ENSZ beavatkozás című lapot játssza ki eseménynek, az orosz játékos kap 3 győzelmi pontot, még bármely amerikai által szerzett pont előtt.
- Amerikai lapok:
- (1) Sadat kiűzi a szovjeteket: Végy le minden orosz befolyást Egyiptomról és tégy oda 1 amerikai befolyást.
- (1) Konyhai vita: Amennyiben Amerika több hadszínteret ellenőriz, mint az Orosz játékos, bökd mellkason ellenfeledet és kapsz 2 győzelmi pontot!
Késői időszak:
- Orosz lapok:
- (2) Ortegát megválasztják Nicaraguában: Végy le minden amerikai befolyást Nicaraguáról. Megkísérelhetsz egy „ingyen” puccsot végrehajtani (ezen kártya műveleti pont értékével) egy Nicaraguával szomszédos országban.
- (3) Az iráni túszdráma: Végy le minden amerikai befolyást Iránról, és tégy rá 2 orosz befolyást. Megkétszerezi a Terrorizmus kártya hatását az amerikai játékosra nézve.
- Amerikai lapok:
- (2) Szolidaritás: Tégy 3 amerikai befolyást Lengyelországba. A II. János Pál pápává választása című lap korábbi játékba kerülése előfeltétele.
- (4) A szovjetek lelövik a KAL-007-es járatot: Csökkentsd a DEFCON státuszt 1-gyel. Kapsz 1 győzelmi pontot. Amennyiben Dél-Korea amerikai ellenőrzés alatt áll, az amerikai játékos úgy helyezhet fel befolyást és hajthat végre átszervezéseket, mintha egy 4 műveleti pont értékű lapot játszott volna ki.
Nem hiába hát, hogy ez a játék a geek-ek szívét is megdobogtatta és jelenleg 2. helyen áll a BGG listán! Próbáljátok ki, újra tudnátok-e írni a történelmet!
