Wargamer jellegemből adódóan rendszeresen szoktam érdeklődni, hogy mi újság a figurás játékok háza táján. Annó így találtam rá először egy bizonyos Adam Poots nevű úriember figurás körökben hírhedt Kingdom Death nevű figurakínálatára, ahol is kiváló minőségű, limitált műgyanta pinup és egyedi horror elemekkel átszőtt figurákat lehetett vásárolni. Az úriember célja az volt, hogy az figurák bevételéből el tudja készíteni az általa kitalált világban játszódó társasjátékát. Az akkortájt szárnyra kapó közösségi finanszírozásos modell ezt a projektet is elérte, majd miután egy hírlevélben olvastam, hogy Kickstarterre vonul, én is követtem, létrehoztam Kickstarter accountomat és befizettem életem első közösségi finanszírozásos projektjére. Tekerjük előre az idő kerekét pár évvel, egészen 2015 októberéig, amikor is kopogtatott a postás, egy hatalmas csomaggal a kezében…
A legelső dolog, ami szemet szúrt (a doboz méretén kívül persze), az a figurákat tartalmazó doboz volt. Rengeteg keretet mellékeltek a játékhoz (igen, a figurák kereten érkeznek, darabokban, úgy kell összemakettezni őket, igaz, a nagy részük upgrade- illetve páncél szett, a játékhoz nem feltétlenül szükséges) és a minőségük is rendkívüli. Amikor a projekt indult, a műanyag még nem éppen magas minőség szinonímája volt a szakmában (nem véletlen, hogy a szerző is főleg műgyantában utazott, igaz, a projekt célja már eredetileg is műanyag figurák voltak). Ha a megadott határidőre leszállította volna a játékot, valószínűleg történelmet ír, így 2015-re azért már több gyártónak is vannak nagyon jó minőségű műanyag szettjeik, igaz, szerintem a Kingom Death: Monster figurák minőségét egyedül csak a Games Workshop tavalyi megjelenései múlják felül.
A másik szembeötlő dolog a kártya- és tokenrengetegen felül a szabálykönyv, ritkán látni ebben a műfajban száz oldalnál terjedelmesebbet, igaz a szerző itt is elkápráztatott, jó minőségű papírra nyomtatott, színes szabálykönvvel állunk szemben, teletömve gyakran egész oldalas színes artworkökkel, képregénnyel, magyarázó ábrákkal, stb.
Magát a játékot négy karakterrel kell játszani (ennél kevesebb játékosnál valakiknek több figurát kell irányítani), igaz, van öt- illetve hatjátékos módra is lehetőség. Elején ezzel a négy karakterrel kell túlélni egy fehér oroszlán támadását. Ez az úgynevezett Showdown része a játéknak, amikor egy előre kockázott táblára kell feltenni a játékosokat és azt az egy szörnyet, amivel éppen harcolnak, majd minden fél, a szörnyet is beleértve körönként cselekszik. A harcot taktikázással illetve tízoldalú kockákkal játszák (ez a D10 visszatérő elem lesz a játék során). Az esélyekről annyit, hogy a játékosok az alapfegyverrel 8+-ra (tíz oldalú kockát nyolcat vagy nagyobbat dobva) találják el, illetve 6+-ra sebzik az oroszlánt, míg az 2+-os találat során már sebzést okoz. A játékosoknak van hat testrészük, ahova sérülést kaphatnak (ezt hatoldaló testrészkockával kell kidobni), a fejet leszámítva mindegyik testrész két sérülést tud felfogni, mielőtt dobálni kellene az adott testrész sérülésének élettani hatásait taglaló táblára (itt általában már dobásonként 20% a halálozás valószínűsége). A lényekhez két pakli tartozik, amit a Showdown fázisban kell használni, az egyik az AI pakli, ez tartalmazza a szörny lehetséges cselekedeteit, ha rá kerül a sor, fel kell csapni egyet s végrehajtani az ott lévő utasításokat. Ez az AI pakli egyben a szörny életerejét is jelképezi, minden alkalommal, amikor a lény sebzést szenved el, ki kell dobni egyet. Ezzel csökken a lény élete és az általa felhasználható akciók köre. A másik pakli a találati helyek paklija, ha valamelyik karakterünk eltalálta a szörnyet ebből kell húzni egyet és végrehajtani a rajta lévő utasításokat. Ez a kártya általában reakciókat tartalmaz, attól függően, hogy a támadó karakter talált-e vagy sem, és általában kellemetlen hatással vannak a játékos karakterekre. Ha legyőztük a szörnyet, akkor általában általános és szörnyspecifikus erőforrásokat kapunk. Ha a karaktereink legyőzték a kezdő oroszlánt (legutóbbi alkalommal egy egyetlen túlélőt jelentett a négyből, úgy, hogy a kezdő oroszlán egy gyengített változat), akkor lehetőség van más túlélőkkel való találkozásra, település alapítására és a játék tényleges megkezdésére.
Maga a játék körökből épül fel, és ezek a körök fázisokból állnak. Ezek közül a leghangsúlyosabb a már említett Showdown, amikor a négy karakter megpróbál levadászni egy préda állatot, mint például a már említett oroszlánt, mert a levadászott lényekből lehet összeszedni a túléléshez nélkülözhetetlen alapanyagokat. Az alapjátékban három préda állat található, a Fehér Oroszlán, az Üvöltő Antilop és a Főnix. A Showdown után a település esemény található, egy pakliból kell húzni és végrehajtani az utasításokat. Általában kockával kell dobni és reménykedni, hogy jól alakul minden.
Ezután a fejlesztési fázis jön, ahol minden visszatérő karakter termel egy úgynevezett Endeveaur pontot. Ezt és a nyersanyagokat felhasználva lehet új épületeket építeni, az épületeken esetlegesen található akciókat végrehajtani, illetve innovációt létrehozni. Az innováció egy minipakli, ami a játék kezdetén adott, minden innovációkor húzni kell kettőt és abból egyet ki kell választani. A választott innováció a település sajátja lesz, a nem választottat illetve a kiválasztott innováció által elérhetővé vált új innovációkat vissza kell keverni a többi innováció közé. A következő fázis a termelés, az épületek és a nyersanyagok segítségével lehet fegyvereket, páncélokat és felszerelési tárgyakat gyártani, amikkel a túlélési esélyeket lehet növelni.
Ezután a vadászat jön, itt ki kell választani egy prédát, négy vadászt a település lakossága közül, majd a választott préda vadászati eseményeiből és az általános vadászati eseményekből kell összeállítani egy eseményhalmazt, amin a karaktereknek végig kell menni, hogy becserkésszék az áldozatot (legutóbbi alkalommal az egyik játékos csinált egy hárfát, mondván, hogy azzal könnyebben fogunk harcolni a legközelebbi oroszlán ellen. Az egyik vadászati esemény az lett, hogy egy óriási féreg feljött a föld alól és felfalt minden karaktert, akinél zajos felszerelés volt. Természetesen a hárfa zajos felszerelésnek számít). Ha túléltük a vadászatot és becserkésztük a prédát, akkor egy újabb Showdown fázis következik.
Nagy vonalakban ebből áll a játék, természetesen ezt színesítik egyéb történeti események, amelyekből össze lehet állítani az adott település krónikáját, erősebb, úgynevezett Nemesis szörnyek, akik a karaktereinkre és a településünkre vadásznak, a karakterek menedzselése, ami egyszerűsített, de szerepjátékra jellemző fejlődési rendszert ad a karakterekhez, a karakterek halála (mert bizony ez meg fog történni, de amíg van lakosa a településnek nincs nagy gond, lehet új karaktert választani), illetve nagy móka lehet a karakterek közötti rokoni szálak követése is (mivel egy idő után szükséges az intim együttlét, hogy ne haljon ki a falu).
Mindent összegezve a Kingdom Death: Monster egy nagyon igényesen komponensekkel rendelkező, egyedi hangulatú játék lett. Erősen tematikus, sötét és brutális, minden porcikájával a játékosok ellen van (a játék egyik alapszabálya, hogy vitás esetekben a karakterek ellen kell dönteni), ahol minden egyes lépés, vadászat vagy küzdelem tétje a puszta túlélés. Nincs igazán értelme egy-egy partit játszani, az igazi élményt a folyamatos, kampányszerű játék adja. Az artwork és a tálalás, köszönhetően a horrorisztikus elemeknek, egyáltalán nem gyerekbarát, illetve a kereten lévő, összerakásra váró figurák sem fogják a casual játékosok szívét megdobogtatni. Ettől függetlenül ha valaki szívesen pepecsel a figurákkal, és tetszik neki a játék tematikája és prezentációja (valamint hajlandó kifizetni a nagyon borsos árát), egy igazán egyedi és exkluzív kinccsel gyarapíthatja gyűjteményét.
You must be logged in to post a comment.