Power Grid – Funkenschlag –  Nagyfeszültség – avagy hogyan alakítsunk áramszolgáltatót

Power Grid – Funkenschlag – Nagyfeszültség – avagy hogyan alakítsunk áramszolgáltatót

A Power Grid egy kettőtől hat főig játszható gazdasági társasjáték, mely már magyarul is megjelent, Nagyfeszültség néven. A játékban mindenki egy-egy áramszolgáltatót alakít, akik igyekeznek ellátni a saját városaikban működő hálózatukat árammal.

A célunk, hogy miénk legyen a legnagyobb hálózat, melyet el is tudunk látni energiával. Ehhez fejlesztenünk kell az erőműveinket, növelnünk a hálózatunk nagyságát, úgy hogy újabb városokat kapcsolunk hozzá, illetve nyersanyagot kell szereznünk hozzá. Maga a játék több fordulóbál áll, egy-egy forduló pedig öt fázisból, melyek meghatározott sorrend szerint követik egymást. Először kezdőjátékost választunk, majd mindenki licitálhat a pénzéből az erőművekre, ezután nyersanyagokat vásárolhatunk erőműveinkbe, aztán ha még kellő mennyiségű pénzünk maradt, akkor növelhetjük városaink számát. Az utolsó fázisban pedig, üzembe helyezhetjük erőműveinket a nyersanyagok felhasználásával és pénzt kapunk az ellátott városok után, ezt követően már kezdődhet is az újabb kör. A pénznek a játék során nagy szerepe van, meg kell találnunk az egyensúlyt, hogy épp melyik fázis során mennyit költünk el belőle, hogy mindenre kellő mennyiség maradjon. Mert ha túl sok pénzt költünk a licit során, akkor nem tudunk nyersanyagot venni az új erőműbe, így kevesebb várost látunk majd el, amiért kevesebb is lesz a bevételünk. Ha pedig nem fejlesztjük az erőműveinket, akkor hiába lesz nagy hálózatunk és sok nyersanyagunk, nem fogjuk tudni ellátni az összes városunk, s emiatt sem kapunk majd sok pénzt. Mindhárom pénzköltési akció megfelelően kitalált, az elsőnél licitálunk, a nyersanyagpiacon a kereslet határozza meg a kínálatot, minél többen vesznek ugyanolyan nyersanyagot az egyre drágább lesz, illetve a hálózat fejlesztésénél is, minél többen akarják ugyanarra fejleszteni, annál drágábban lehet majd bekötni a városokat a hálózatba.

Az alapjáték egyébként Németország területén játszódik, de számos térkép kiegészítő jelent meg, melyekkel színesíthetjük játékunkat, többek között a Benelux államok, Észak-Európa, Közép-Európa, melyen Magyarország területére is kiterjeszthetjük a hálózatunkat.

Ha kedvet kapnál kipróbálni ezt a hangulatos gazdasági társasjátékot, látogass el klubalkalmunkra és ismerd meg játékmestereink segítségével!

A társasjáték játékmester vezetésével kipróbálható a nyári tematikus játékalkalmakkor (2017. június 5-11.) , amelynek keretében Németországba is ellátogatunk.

Strikezone: Wotan

Strikezone: Wotan

A legtöbb wargame-nak az a legnagyobb problémája, hogy egy idő után nincs változatosság. Küldetések vannak ugyan a szabálykönyvben meg az időnként kikerülő frissítésekben, de ezek csak ritkán jelennek meg a piacon. Az ismert csaták egy idő után már unalmasak és így a játékosok elveszítik a lelkesedésüket. Erre a dologra találtak megoldást az Infinity készítői a Beasts of War csapatával együtt, mégpedig azzal, hogy létrehoztak egy olyan lehetőséget, ahol mindenkinek lehetősége van egy globális kampányban részt venni, ahol megméretteti magát, de ugyan akkor nem kell elutaznia másik városba vagy országba. Elég csak lemenni a barátaival a megszokott klubba és ott lejátszanak egy meccset. Ezeket a meccseket megoszthatja a közösséggel és a csata eredmény is lehet, hogy mérvadó lesz a story szempontjából.

De hogyan is működik ez? Regisztrálni kell egy erre a célra létrehozott oldalon ahol a csatákat lehet vezetni, és a többiek csatájáról lehet olvasni és értékelni. Ráadásul motivációt is nyújt a játékban, mert ha valaki csatajelentések/leírások mellett fényképeket is tölt fel akkor még plusz kitüntetéseket is kaphat, ami a rangsorolásba is számít. A küldetéseket ráadásul pont erre az alkalomra készítették. Ezek a csaták ráadásul hatással lesznek az összesítésre is, ha egy frakció sokat nyer egy adott helyszínhez kapcsolódó küldetésben, akkor az a frakció uralja azt, motiválva a játékosokat a küzdelemben való részvételre. A kampány végkimenetele pedig befolyásolni fogja az Infinity háttértörténetének alakulását is. Ráadásul a fejlesztők arra is figyeltek, hogy a kezdő játékosok is részt tudjanak venni az eseményben mivel, nincs előre fixált pont így kisebb léptékű csapatokkal is részt lehet venni.

Magáról a játék világáról és rendszeréről itt olvashatsz többet: https://www.tarsasjatek.club/2016/02/11/infinity/

Ha esetleg valaki kedvet érezne a kipróbálásra, akkor az egyesületben megteheti, mivel az érdeklődök részére akár sereget is tudunk biztosítani. Így minden érdeklődőt szeretettel várunk.

X-wing Battlereport – a Birodalom Palpatine után

X-wing Battlereport – a Birodalom Palpatine után

A remekül sikerült Mission: Arrabona küldetéses verseny után a Star Wars X-Wing nagyon felpezsdült a győri társasklubban. Annyira lelkesek lettünk, hogy április 22-ére újabb X-Wing versenyt hirdettünk ki: a Championship: Arrabona-t. 🙂

Így az sem meglepő, hogy múlt kedden 3 asztalon lőtték egymást a Lázadók, Birodalom meg a Söpredék. Gergővel mi az utóbbi kettő legjobbjait mértük össze két meccsen. Mivel komoly szabályváltozásokat*  hirdetett ki a játék gyártója, az FFG, ezért mindketten ehhez alkalmazkodva próbáltunk ki új sereg-kombinációkat.

*Röviden: A március 17-től élesített új X-Wing FAQ-ban a Birodalmi és Söpredék frakciókat érintették főként a változtatások. A pálya bármelyik részéből a csapattársaknak segítséget adó hajót (Manaroo) és legénységet (Palpatine) gyengítettek illetve feltételekhez kötötték 1-1 túl erős hajóverzió (TIE Defender  x7) és legénység (Zuckuss) védekezés kockákat befolyásoló képességét.

A sereg ötletért köszönet Danielnek, a kölcsön denevér siklóért pedig Ákosnak. 🙂

Át is adnám a szót Gergőnek, aki blogján írt a két csatáról:

#1 ütközet

Tóth Ádám – Band of ribs

Fenn balra, a két Scout jobbra, a kellemes balos zöldek miatt. Úgy gondoltam, hogy a legnagyobb kellemetlenkedő Ryad lesz, kapott is 3 plasma torpedót, de alig fogott rajta, a Jumpmasterek is sorozták gyenge 2-3 kockáikkal, míg lefogyott 2 életre. Közben Fenn becserkészte az üpszilont és halálközeli élményben részesítette.
Pár körrel később Stridan őrnagy és hajója, majd Fenn támogatásával Ryad is űrszemétté vált. Ekkor Ádám úgy gondolta, Omega Leader még világosban leteszi a fegyvert és kezdjünk egy új meccset.

A birodalom sztárja, háttérben a vokál.

#2 ütközet

Tóth ÁdámBand of ribs

Ádám finomított a csapatán Ryad-ot kicserélte a Jedi vadászra [Inquisitorra] és a batshuttle kapott egy Pattern analyzer-t.

Ádám jól kalkulálva ki lépéseimet, megakadályozta a plasmák kilövését és én is hozzátettem a magamét, néhány rendkívül kínosan elnézett manőverrel.
Ádám egy lépéssel végig előttem járt és bár leszedtem az üpszilont és az ATP-t, a vég-játékra az egy életes Fenn és az egészséges Omega maradt. Bár nem esélytelen szituáció, de már csak egy tárcsázásra maradt időm, összecsaptunk és alulmaradtam.

A fenti szárazon recsegő szavak, nem adják vissza a meccsek izgalmait volt. Jöhet a visszavágó, mert hazafelé a buszon megszületett a lista 1.1-es és 2.0-ás verziója.

Lenn Fenn, fenn a gorillái.

Malifaux Kampányjáték beszámoló

Malifaux Kampányjáték beszámoló

Hosszú idő után sikerült újra megszerveznünk, hogy leüljünk Malifaux-ozni Deniellel.

Úgy döntöttünk, hogy ha már úgyis játszunk, miért ne próbálnánk ki a tavaly előtt megjelent kampánykönyvet a Shifting Loyalties-t. A Malifaux már magában is egy vicces és szórakoztató játék, de a kampánykönyv és az új szabályok még az eredeti alapkönyvnél is sokkal kezdő barátabbá és izgalmasabbá teszik a játékot.
A legszembetűnőbb különbség a normál és a kampány játék között, hogy nem hozhattam mestert és összesen csak egy fejlesztésem lehetett az egész csapatra. Ennek tetejében nem 50, hanem csak 35 lélekkőből lehet csapatot építeni.
Mivel én csak Arcanist-al játszom, csak azt kellett eldöntenem, hogy melyik mester csapatával menjek csatába (természetesen ahogy mondtam, a mester nélkül). Rasputina csapatára esett a választásom. A vezetést a Snow Storm-ra bíztam és mellé behoztam még két Ice Gamint, egy Silent One-t és egy Ice Dancer-t. Fejlesztésnek pedig a Sub Zero-t vettem meg, hogy az ellenfelemnek ne legyen könnyű dolga ellenem a közelharcban.
A csapatomnak az összeállítás végén még maradt 3 lélekköve, amit a csatában is fel lehet majd használni.

Deniel az Outcast frakcióból a Victoria csapatot választotta. Természetesen a Henchman Victoria-t választotta vezetésre. Mellé hozott még két Ronin-t és Lazarus-t.

Küldetésre a Headhuntert húztuk. Mellé sémákból volt a Convict Labor, Leave Your Mark, Show of Force, Covert Breakthrugh, Search the Ruins. Én a Convict Labor-t és a Search the Ruins-t választottam, mivel a seregem lassú és ezzel csak a pálya közepéig kellett eljutnom, hogy győzelmi pontot szerezzek. Deniel ezzel szemben a Show of Force és a Cover Breakthrugh-ot választotta.
A kezdeményezést Deniel nyerte, de átadta nekem a lehetőséget a kezdésre. Az első kör óvatos előrenyomulással és sémajelölők lerakásával telt. Mindketten nagyjából megközelítettük a pálya közepét. A jobb oldalon az Ice Dancer-rel átléptem a félpályát, de ez a végére már nem tűnt olyan jó ötletnek, mivel Victoria olyan közel került, hogy a következő körben be tudta volna rohamozni szegény táncoskát. A második kört is Deniel kezdte volna, de én egy lélekkövet feláldozva újra húztam, hogy ezzel mentsem a táncosomat a Victoria elől. Sikerrel jártam, így az Ice Dancer-rel a pálya közepéig mentem, aztán leraktam egy séma jelölőt. Sajnos, arra nem számítottam, hogy a Lazarus megsorozza a Silent One-t és a sablon még az Ice Dancer-t is eléri. Így a támadássorozat végére mind a kettő 1-1 seben állt meg. Ez után a Silent One megpróbálta a Dancer-t és magát is gyógyítani – sikerrel. Deniel válaszképpen berohanta az Ice Dancert az egyik Ronin-nal és újra 1 sebpontra sebezte le. Hogy mentsem, ami menthető, belelőttem a közelharcba a Snow Storm-al és kihasználva a képességét, arrébb toltam a sérült embereimet, hogy ne tudják leszedni őket. Ezt követően Deniel a Victoria-val közel jött a pálya közepéhez, de még ütőtávon kívül megállt. De ezzel a lépésével sémából tudott írni egy győzelmi pontot. A következő körben megint csak Deniel kezdett és a Victoriával berohanta a Snow Storm-mat. A heves ütésváltásból mindenki élve keveredett ki, de Victoria jobban lesérült, mint a Snow Storm-om. Ellenben a Silent One-nak sikerült az egyik Ronin-t levarázsolnia, csak sajnos a másik Ronin felvette az ő általa eldobott Headhunter jelzőt. Szerencsére az Ice Dancer segítségével én is tudtam ebben a körben írni egy győzelmi pontot.A kör végére 3:1 volt a meccs állása, Deniel javára. A negyedik kört kivételesen nem Deniel, hanem én kezdtem, így a Snow Storm lecsapta a Victoria-t. Sajna, ő a Lazarus-al közelebb lépett, hogy ne tudjam felvenni a Victoria által eldobott Headhunter jelzőt. Ezt követően az Ice Gamin és a Silent One legyőzte a másik Ronin-t, így az Ice Dancer-nek volt lehetősége a pálya közepénél letenni még néhány sémajelölőt.
A kör végén 3:2 lett az állás. Az ötödik és egyben az utolsó körben már nem tudtam legyőzni a Lazarus-t, de szerencsére a Lazarus sem tudta legyőzni egyik emberemet sem.
A meccs végső eredménye végül 5:3 lett az én javamra.

Bár a meccs véget ért, még nem végeztünk mindennel. Ezután jön még a kampányfejlesztések vásárlása és a sérülések kihúzása.
Először a kampányfejlesztéseket húztuk ki. A kihúzott lapok határozzák meg, hogy milyen fejlesztésekből választhatnak a játékosok a csata végén. A szerencsés húzásoknak köszönhetően tudtam fejleszteni a Silent One-t. Furius Casting-ot kapott és az Ice Dancer kapott fejlesztéseként nehéz terepen áthaladást. Mivel nekem nem esett le egy figurám sem, így sérülést nem kellett húznom.
Deniel a saját húzásánál a Lazarust tudta fejleszteni, hogy még jobban lőjön. Ezt követően jöttek a sérüléshúzások, amit kicsit elrontottunk. A leesett figurák után rögtön húztunk sérülést, pedig csak akkor kellett volna húzni, amikor egy húzással nagyon kicsit húzunk. Bár ennek a hibának köszönhetően azonnal láttuk, hogy milyen hatást eredményez a húzás a figurákra. Deniel csapatának a jövőjét a kihúzott eredmények eléggé beárnyékolták, mivel a Victoria -2 sebpontos büntetést kapott, az egyik Ronin-nak pedig az akaratereje csökkent. A másik Ronin azt a büntetést kapta, hogy a kampány következő csatájában csupán a harmadik körben léphet asztalra. Ha nem hibáztunk volna, ezeket ténylegesen nem kapják meg, vagy nagyon peches esetben is, csak egy vagy kettő ilyen sérülést szerezhetett volna Deniel csapata.

A kampányjáték nagyon izgalmas és élvezetes volt. Véleményem szerint akár teljesen kezdők is nyugodtan belevághatnak, mivel kevés figurával kell csak játszani. A csaták végi fejlesztések is apránként hozzák be az új elemeket, így bőven van ideje megszokni a játékosnak, hogy melyik figurája mit tud, mire képes.
Reményeink szerint a közeljövőben Malifaux kampányt is indítanánk a Társasfészekben, ahova minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Meeple War játékbeszámoló

Meeple War játékbeszámoló

Egy szép keddi napon lehetőségünk nyílt kipróbálni a Meeple War nevű játékot, hála az egyik látogatónak. A játék doboza 15 perc/játékos játékidőt ír, amit mi négyen szabálymagyarázattal együtt tényeg körülbelül 1 óra alatt tudtunk lejátszani.

Elöljáróban egy kis rövid ismertető:

Minden körben van egy kötelező lépés: minden épületen eggyel tovább (vagy a végéről a kezdőpontra) mozgatjuk a jelölőt, s végrehajtjuk az akciót, ahova került. Ezután választható lehetőség lépni egyet-egyet minden figuránkkal, akik fent vannak a táblán.
Érdekes volt látni a különböző pontszerzési lehetőségeket és azt is, hogy a játéknak már 6 pont elérésénél vége van.
Részpontokat tudunk szerezni, ha csatározunk másik játékosok meeplejeivel 1-1 felállásban. Ekkor 1 részpontot kap a támadó minden levett meeplejéért, a védekező pedig 1 részpontot minden második levett meeplejéért. Minden 8 részpont után kapunk egy pontot.
Pontokat jelent még minden egyes ellenséges épületen található “pusztító” meeple, amikor az adott épület lekerül a tábláról. Ez történhet azáltal, hogy elfogy az épület összes életpontja vagy azáltal, hogy a tulajdonosa átépíti egy másik épületté.
Ideiglenes pontokat tudunk még szerezni, ha a körünk elején tornyot uralunk. Ezek a pontok viszont csak a nyerés pillanatában hasznosak, azon kívül elvesznek.

És az élmény:

Miután a játékmesterünk elmondta a fenti szabályokat, s bemutatta az egyes épületek és lapok képességeit, az alábbi felkiáltással fejezte be a magyarázatot: “Érdemes agresszívan játszani!”
Az első 3 kör elég eseménytelenül telt, hiszen még nem volt senkinek erőforrása. Viszont mivel sok lehetősége sem, ezért elég pörgősen is. Utána felpörögtek az események, s megmutatkozott, ki milyen taktika szerint képzeli el a meccset.
Volt egy katapultosunk, aki szépen lassan kényelmesen a saját falujából lövöldözte be a pusztítóit mások falujába. Volt egy sorozatgyilkosunk, akinek mindig újabb harcosai keletkeztek, azokkal masírozott és mészárolt a táblán. Volt egy pusztításra specializálódott játékosunk, aki a hagyományos úton masírozgatott be az ellenséges falvakba és szépen lassan bontotta az épületeket. Az utolsó játékos kaotikusan váltogatta a stratégiákat, s a bevethető katonáinak a számát növelte az egekbe.
A játék gyors volt, amíg a többiek megtették az akcióikat, pont arra volt idő, hogy mindenki végiggondolja, mit fog legközelebb cselekedni. A vég villámszerűen következett be, csak az utolsó előtti körben derült ki, hogy közeleg.

Végül a vélemény:

Mindenképpen érdemes volt kipróbálni. Könnyen tanulható, gyors játék, felnőttekkel nagyon élvezhető, de tízéves kor környékétől is működőképes. Jól újrajátszható, mert változnak a feltárt terepelemek helyei és sokféle taktikával lehet megközelíteni. Ajánlom.

András

Szerepjáték kezdőként  – avagy milyen karakterrel játsszunk?

Szerepjáték kezdőként – avagy milyen karakterrel játsszunk?

Az asztali szerepjáték feledhetetlen élményt tud nyújtani, ha megfelelőképpen kezdünk hozzá. Elengedhetetlen a rugalmas és jó mesélő, aki tartja az általa bemutatott világ kereteit, és az olyan játékosok, akik szerepjátékukkal élettel töltik meg a játékalkalmakat. Ám igaz, ami igaz, közben akadhat egy-két dolog, ami befolyásolhatja, hogyan éljük meg az élményt.
Amikor először ülünk asztalhoz, a legfontosabb, hogy az elvárásaink ne legyenek túlzóak, és adjunk a társainknak esélyt, hogy belerázódjanak a helyzetbe! Lehet, hogy az élmény más, mint amire mi számítottunk, de minden résztvevőnek kell némi idő, mire beletanul a szerepjátékba. Persze az is lehet, hogy végül kiderül, hogy a világ nem tetszik, vagy a mesélő stílusa nem a mi ízlésünk. Bármi előfordulhat. De mégis, amivel a legtöbbször szembesülünk kezdő játékosoknál az az, hogy a karakterválasztásuk nehezíti meg számukra a játékot.
A leggyakoribb tévesztés, amit a legtöbb kezdő játékos elkövet, hogy úgy gondolják, minden karakterosztállyal tudnak játszani. Ez persze kellő tapasztalat szerzése után igaz is lehet, de nem feltétlenül az első játékalkalmakkor. Minden játékosnak meg van a maga stílusa, ami akarva akaratlanul behatárolja mi az, ami legjobban illik hozzá. Amikor valaki eléggé gyakorlott, akkor tényleg mindegyik fajtájú/stílusú karakterrel tud játszani, ám ez – és most tapasztalatból beszélek – sokkal megterhelőbb és fárasztóbb, mintha ténylegesen fizikai munkát végezne. Ha olyan karakterrel játszunk, ami tényleg illik hozzánk, akkor viszont szó szerint szárnyalunk játék alatt.

Térjünk is rá cikkünk témájára, vagyis, hogy mire figyeljünk a saját karakterünk kiválasztásánál!

1. Az első és legfontosabb, hogy figyelembe vegyük, hogy mi milyenek vagyunk. Ha ezt megtesszük, sokkal könnyebben tudunk magunkhoz illő karaktert találni. Fontos figyelembe venni a személyes stílusunkat, működésünket. Erre persze lehet mondani, hogy butaság, hiszen pont azért szerepjátékozunk, hogy kipróbáljuk más fajta személyiségeket. De higgyük csak nyugodtan el, az első alkalmakkor sokkal nehezebb kijátszani természetünktől teljesen eltérő viselkedést, és nem csak a saját, de a mások játékélményét is ronthatjuk vele, ha nincs benne rutinunk. De, hogy mit is értek ez alatt pontosan? Ha természetünkből fakadóan hallgatagok vagyunk, akkor sokkal nehezebb lesz egy nagydumás nőcsábász karakter kijátszása. Ráadásul, ha a történet végigjátszása mellett a választott karakter kijátszása is nagy hangsúlyt kap, akkor egy idő után belefáradunk az állandó erőlködésbe, és ilyenkor, fáradtan, általában a játékos alaptermészete tör utat magának.
2. Vegyük figyelembe, hogy milyen az általunk választott kaszt/iskola/életpálya alapmentalitása. A legtöbb kasztnak ugyanis van valamilyen jellegzetes hozzáállása a világhoz. Vegyük most példaként az orgyilkosoknak a munkájukhoz való viszonyulását. Mit is jelent számára egy élet kioltása, vagy a kegyelemadás? Ezt nagyban befolyásolja a klánja hagyománya is, de valószínűleg nem fog homlokegyenest mást képviselni, mint amivel gyerekkora óta tömik a fejét, ami ugye nem feltétlenül lesz békés. Ebből is következik, hogy egy agresszívabb alaptermészetű játékos sokkal könnyebben tudja alakítani egy ilyen erőszakszervezet emberét, míg egy békés, visszahúzódó játékosnak eszébe sem jutnak olyan karakterjáték lehetőségek, mint például, hogy erőszakhoz nyúljon, hogy információkat szerezzen.
3. Nézzük meg jól, hogy karakterünknek milyen egyediséget választunk. Ilyen egyediségek lehetnek például a szenvedélybetegségek, fóbiák vagy berögzült szokások. Az ezekhez hasonló, karaktert színesítő dolgok vicces helyzetekhez, de komoly döntésekhez is vezethetnek a játékalkalmakkor, ezért érdemes vigyáznunk velük. Fontos, hogy belássuk, sose válasszunk olyat, ami a legkisebb mértékben is ellenérzéseket kelt bennünk, mert ezek a korlátozások később megmérgezhetik a játékunkat. Érdemes úgy választani, hogy valamilyen szinten képesek legyünk azonosulni a választásunkkal, mert bizony nem mindig egyszerű őket kijátszani. Járhatunk úgy, hogy a mesélés közben feltesszük magunknak a kérdést; a cselekményt mozdítsam előre a megoldás felé, vagy kijátsszam a karakterem jellemzőit? Nem egyszerű döntés…
4. Figyeljünk rá, hogy a karakterünk előtörténete ne legyen irreális. Amikor kiemelkedő karaktert akarunk alkotni, gyakran nyúlunk túlzó, nem megalapozott eseményekhez, csak hogy sokkal menőbb legyen. De ez egyrészt öncélú, másrészt legtöbbször felesleges. Például ilyen lehet egy háborúban való részvétel, vagy egy monumentális hőstett, pedig a karakter még az első tapasztalati szintet se hagyta el. A karakternek játék közben kell/kellene hőssé emelkednie, nem pedig jóval előtte. Természetesen, ha az a játékosok vagy a mesélő kérése, vannak olyan játékalkalmak is, amikor nem kezdő karaktert indítunk, hanem vérbeli tapasztalt kalandozót, hőstettekkel a tarsolyában, de ez már egy másik cikk témája.
5. Berögzült elképzeléseink is ellenünk dolgozhatnak. Gyakori, hogy a kezdő játékosok valamilyen film/sorozat/könyv hősét próbálják átültetni a játékba. Ha csak az adott főszereplő mintájára próbál meg hasonlót alkotni, az nem feltétlenül baj, de ha túlzottan ragaszkodik minden jellemzőjéhez (sérülések, előnyök, hozzáállás, arról nem is beszélve, hogy az ilyen „átültetett” hősöknek nagyon erős és irgalmatlan ellenségeik vannak), az elronthatja a csapat élményét épp úgy, mint a sajátját. De a fent tárgyaltakon kívül a nagyobb probléma az az, hogy az ilyen karakterek nagyon behatárolják és felborítják a játékot és a játékegyensúlyt. Talán a legegyszerűbb, ha nem ragaszkodunk körmünk szakadtáig kedvenc hőseinkhez, és csak egy-két nekünk tetsző részletet használunk fel a karakterükből.

Talán elsőre egy kicsit hosszúnak és szigorúnak tűnhet a felsorolás, de magunknak teszünk szívességet, ha némiképp felkészülten, de legfőképp tanácsokra nyitottan vágunk bele első karakterünk megalkotásába.
Ám mindezt félretéve talán a legfontosabb mégis az, hogy olyan karakterrel játsszunk, amit szeretünk, és aminek kijátszása örömet okoz a számunkra. Ha ezt betartjuk, a játék élmény felüdülés és kikapcsolódás lesz, nem pedig fáradságos munka.
A Társasfészekben szerepjátékokra is van lehetőség, tudunk válaszolni a felmerülő kérdésekre, és segítünk az első karakterek megalkotásában is. Érdeklődőinket szeretettel várjuk klubalkalmainkkor!

Szamuráj szellem, kooperatív halál

Szamuráj szellem, kooperatív halál

Nem olyan rég alkalmam volt kipróbálni (sokszor egymás után, a kudarctól elrettenthetetlenül) ezt a fantasztikus kooperatív játékot.

Valami egyszerűt akartunk két fővel (lehetőleg nem egymás ellen) játszani, így esett erre a választás.

Dióhéjban szamurájokat alakítunk, akiknek meg kell védeni a behatolóktól a kis Japán falut. Kártyákkal történik a játékmenet: húzunk a pakliból és a karakterünk táblájának két oldalára lehelyezhetjük a lapot. Lehet ellenséges erő (ilyenkor a rajta lévő pont érték számít) vagy a másik oldalra téve ‘gyűjthetünk’ élelmet, életet, házakat. Ha valamelyik játékosnál mindegyikből nem gyűlik össze egy-egy, akkor a középen lévő falu sínyli ezt meg: ha nincs elegendő lap a háznál, akkor leég egy és így tovább…

Három pakli összekeveréséig megy a játék, ha az összes lapot felhúztuk és körönként elsínylettük a csapásait úgy, hogy életben tartottuk a kis falvat: megnyertük.

szamuraj_szemmel_falu
Középen a kis falu, kerítéssel, házakkal, emberekkel

Meg kell találnunk a helyes egyensúlyt, mivel ha ellenfeleket gyűjtögetünk, és elérjük a karakterünk ‘aktiválási számát’ akkor valami hiper-szuper képességgel fogunk abban a körben bírni. Persze, ha túlhaladjuk, akkor elfekszünk és semmit nem fogunk tudni már cselekedni.

szamuraj_szellem_ellensegek
Mindenféle ellenség, szerencsére az 5-6 erejűek csak a Janik, a második körben jönnek be

Van egyébként egy állandóan használható, annyira nem giga erős extra képessége minden karakternek, pl. ignorálhatja a 2-4-6-os számozású lapokat.

Az első játékot bemelegítésként játszottuk, még nem is teljes szabályzattal (egyébként a 4 játék végére se tudtunk mindent jól – ahhoz képest, hogy egy egyszerű mechanikájú játék, nagyon sokrétű a szabálya.), kicsit félre is értettük, mit hová kellene pakolni.

Próbaképpen kettő-kettő karaktert vittünk, hátha így több esélyünk lesz az általános képességeinkkel.

Teletettük a ház-baba-étel oldalt 1-2-es értékű lapokkal, így amikor már a 4-5-ös értékűek jöttek, nem volt hova tenni, muszáj volt a betörők oldalára helyeznünk. Természetesen a harmadik körben túlment a maximális ponton két karakter is így ők elfeküdtek.

Inkább újrakezdtük, mert elég nagy kudarc élmény lett volna elveszteni az egész játékot a legelső paklinál.

Második játék: fussunk neki elölről!

Most már tapasztalatokkal telten indultunk neki a játéknak, bevállaltuk a sérüléseket, ha azok a lapok 1-2 pontértékkel bírtak és folyamatosan használtuk ki az általános képességünket. Átadogattuk az olyan lapokat, amit ignorált a másikunk és passzoltunk, ha volt lehetőség rá.

A második kártyapakliig jutottunk, amikor már nem volt több feláldozható baba (népesség a faluban), így elbuktunk.

Harmadik-negyedik játék: biztos el vannak átkozva a karaktereink!

Sajnos, hiába próbáltuk ki más karakterekkel, extrább képességekkel, nagyon gyorsan sérül az a játékos, aki egyszer elfeküdt és minden lapot le kell nyelnie.

Pár karakter típus: felül az állandó, alul az extra képesség, jobb oldalt a pontérték,amit ha elérünk, aktiválódik a szuper képesség.
Pár karakter típus: felül az állandó, alul az extra képesség, jobb oldalt a pontérték,amit ha elérünk, aktiválódik a szuper képesség.

Rempi egyik karaktere átváltozott cuki cicává (valójában másodjára is megsérült) és próbált úgy még erősebb extra képességekkel jó helyzeteket kialakítani, de nem tudta lefedni a legutolsó ellenálló kártyát, így 2 kör alatt tulajdonképpen kinyírta a saját karakterét.

Nem tudtuk eldönteni, hogy vajon mi vagyunk-e a bénák, vagy a közepes nehézségű játék igazából baromira kifogna mindenkin… Nekünk az utolsó játék után esett csak le, hogy abban az esetben, ha valaki elfeküdt és rá kerül a sor, még további sebeket kap: így a közepes szint is inkább könnyített volt.

Mindenesetre még párszor nekigyürkőznénk, annyira izgalmas volt! Még így is, hogy minden csatát elvesztettünk.

Lenne kedved kipróbálni? Dobj egy üzenetet felénk, hátha Veled jobban megy majd 🙂

Rettegés Arkhamban – a kapuzárás(i pánik) játéka :D

Rettegés Arkhamban – a kapuzárás(i pánik) játéka :D

A Rettegés Arkhamban már nagyon régóta megvan nekem. Talán a legelső társasjáték volt, amit megvettem. Mivel elég hosszú a játékidő, így sajnos ritkán kerül elő, de a 2016.10.22-én megrendezett Arkham Night-on ismét előkerült, játszottunk is kettőt először 8 majd 6 játékossal. Ennek örömére kedvet kaptam, hogy írjak róla egy cikket, hátha mások is kedvet kapnak hozzá, és többször kell a Társasfészekbe elhoznom a játékot 😀

A játék Arkhamban játszódik, tulajdonképpen egyszerű, bár a kb. 30 oldalas szabálykönyv sokakat elriaszthat. Igazából tipikus Fantasy Flight Game-es kiadás: rengeteg jelző, szép grafika, a szabálykönyvben sok magyarázó példa, egyszerű szabályok – csak ez utóbbiból rengeteg van.

arkcim

A játék célja, hogy megakadályozzuk a főellenség (egy istenség) felébredését, vagy ha erről lekéstünk, akkor győzzük le harcban. A játékosok nyomozókat alakítanak, és egyáltalán nincs könnyű dolguk. A játék szépen el van látva ellenségekkel: 8 istenség közül választhatunk főellenségnek, rengetegféle szörny mászkálhat Arkham utcáin (az egyszerű kultistától kezdve a vámpíron át, a Shoggothig bezárólag).

A játék körökre oszlik, minden kör 5 fázisból áll:

  1. Frissítési fázis: varázslatok és egyéb „kimerülő” dolgok visszaforgatása; tulajdonság csúszkák módosítása; dobás arra, hogy továbbra is átkozott/áldott maradsz, jönnek e a behajtók a bankból és hasonló finomságok. Ettől függetlenül ez a legrövidebb fázis talán.
  2. Mozgás fázis: a nyomozók mozoghatnak Arkham (és a külső dimenziók) különböző helyszínein, illetve ha találkoznak egy szörnnyel, akkor megküzdhetnek velük vagy megpróbálhatnak ellopózni mellettük.
  3. Arkhami találkozások: attól függően, hogy a nyomozó hol fejezte be a mozgását, a megfelelő helyszínhez tartozó történéseket végre kell hajtani. Ez lehet a helyszín speciális akciója, vagy történhet kártyáról is.
  4. Külső dimenziók-béli találkozások: ugyan az, mint a fent említett, csak a külső dimenziókhoz tartozó pakliból kell húzni kártyát.
  5. Mítosz fázis: itt kiderült hol nyílik új dimenzió kapu (és hol jön vele együtt egy szörny), hol lesz nyom (erről picit később), valamint mi történik épp a városban (esik az eső, lecsap egy sorozatgyilkos stb.).

A körökben minden játékos egyszer sorra kerül, kivéve a mítosz fázisban: ott csak a kezdő játékos húz fel lapot a megfelelő pakliból.

ah2

Gyakorlatban a játék úgy zajlik, hogy kapuk nyílnak, azokon szörnyek jönnek Arkhamba. A kapukat be kell zárni, a szörnyeket le kell győzni. A nyomozók ide-oda mendegélnek Arkhamban és igyekeznek minél több nyomot összegyűjteni, ugyanis ezzel tudnak például véglegesen lezárni egy kaput (valamint ősi jellel). Amennyiben kellő számú kapuzárás történik, az isten visszafekszik még aludni pár száz évet.

cthulhu-front-face

Kalandjaink során érdemes tovább felszereléseket gyűjteni/venni, ezzel tudjuk növelni a nyomozónk különböző tulajdonságait (a felszerelések száma nagyon sok!). Ugyanis a játék folyamán különböző próbákat kell dobni hatoldalú kockákkal. A kockák számát a karakter tulajdonságértéke határozza meg (+/- a próba módosítói). Általában egy siker elég (ehhez legalább egy db 5-öst kell dobni. Ha átkozott vagy 6-ost. Áldott állapotban 4-es is elég.)

A játékot legyőzni nagyon nehéz. Királyul koordinált kooperáció kell és egy adag szerencse (ezt legalább lehet befolyásolni az Áldás megvásárlásával). Sajnos még csak kb. 10-szer játszottam vele, és talán csak egyszer sikerült legyőzni az aktuális ébredező istenséget. A játék többször újrajátszható, ugyanaz sosem lesz megint. Ezen kívül elég sok kiegészítőt is csinált a gyártó, amik „csak” új lapokat, vagy akár új helyszíneket is biztosítanak a bátor nyomozóknak!

Bátran ajánlom azoknak, akik nem félnek a kudarcoktól, tetszik nekik Lovecraft világa, és van felesleges 2-4 órájuk!

Pandemic: Reign of Cthulhu

Pandemic: Reign of Cthulhu

Egyik nagy kooperációs kedvencem a Pandemic nevű játék. A Reign of Cthulhu ennek egy átdolgozott, H. P. Lovecraft világába áttett változata.

Ebben a verzióban nem vírusokat kell legyőzni, hanem kultistákat és Shoggoth-okat, a végcél pedig az, hogy megakadályozzuk Cthulhu-t abban, hogy felébredjen. Ezt úgy tudjuk elérni, ha mind a négy városban a dimenzió kapukat bezárjuk. Igen, városokban, ez is különbség az eredeti játékhoz képest. Mindegyik helység ismert a Lovecraft-i világból (Arkham, Dunwich, Innsmouth, Kingsport), és mindegyik több helyszínre bomlik: van kórház, temető, kávézó, vasútállomás.

kut2

A játékmenet szinte ugyan az, mint az eredeti Pandemicben, végrehajtasz 4 akciót, húzol 2 kártyát a játékos pakliból, majd fertőzöl kultistázol 🙂

Lássuk miben más ez, mint az eredeti:

  • a nagy távolságú mozgást megkönnyítették. Amennyiben egy busszal jelölt helyszínen vagy, akkor eldobsz egy kártyát. Amennyiben olyan színű, amilyen a városban vagy, akkor a térképen bárhova elmehetsz (NEM csak a buszmegállóval jelölt helyre!), vagy abba a városba utazhatsz bárhova, amilyen színű lapot eldobtál. Jah igen, a játékos pakli lapjai csak a város nevét tartalmazzák, helyszíneket nem. Valamint lehet használni a még be nem zárt dimenzió kapukat is.
    pandemic-reign-of-cthulhu-cards-540x405
  • Amikor feljönne egy helyszínre a negyedik kultista, akkor nem kitörés lesz, hanem elkezdenek kántálni („ia ia cthulhu fhtagn”), alkotnak egy kört, és megidéznek egy istenséget (ezekből 12 van, plusz Cthulhu). Ezen istenségeknek kétféle változata van: vagy folyamatosan szívatják a nyomozókat, vagy egyszeri hatásuk van. Valamint, ha felébred az utolsó istenség is, akkor vége a játéknak: Cthulhu, aki őrületet, pusztulást és kihalást hoz a világunkra!
  • E.T. Shoggoth: egy csúnya nagy szörny, aki nagyon árvának érzi magát a világunkban, ezért haza akar menni. Ebből adódóan ő is mozogni fog a térképen (hogy mikor, azt az idéző kártyán látható kis ikon fogja közölni a játékosokkal), méghozzá a hozzá legközelebb eső kapu felé indul el.
    sogi
  • Őrület! Minden nyomozónak van 4 épelméjűség pontja. Ha ezek elfogynak, akkor az illető megőrül, és meg kell fordítani a karakterkártyát: immár egy félig kettyós emberkét fogunk irányítani, aki gyengébb is, mint volt. Hogy mennyi épelméjűséget vesztünk, azt egy kocka határozza meg. Hogy mikor kell dobnod a kockával? Amikor találkozol Shoggoth-al, aki távolról sem – közelről meg mégannyira sem – hasonlít a kis aranyos E.T.-re, valamint, ha átmész egy dimenziókapun, illetve amikor felhasználsz egy relikviát. Vagy ha peches vagy, és te húzod fel a szívatókártyát, az Evil Stirs-t (amikor valami nagyon rossz történik veletek).
  • Jól kidolgozott figurákkal lépdelhetünk. Még a kultisták sem egyszerű kockák, hanem rendes alakot kaptak!
  • A hangulat!!! Rakjatok be valami jó kis zenét, és mehet a menet. Az istenek folyamatosan ébredeznek, „áldásos” hatásukat mindig érzitek, emlékeztetnek minket arra, hol is vagyunk. S hogy közel a vég!

A játék nehéz még a legkönnyebb fokozaton is. Sajnos sok múlik a kiválasztott karaktereken is, pl. a Hunter és a Detectiv párosítás eléggé megkönnyíti a játékosok dolgát. Ettől függetlenül szerintem még többször láttam bukást, mint győzelmet. Valamint olyan érzésem van, hogy két játékossal picit könnyebb „altatódalt énekelni”.

pandemic-cthulhu-characters

Ami miatt nekem nagyon tetszik, és ami miatt szerintem kellőképpen különbözik az eredeti Pandemic-től, az az istenek és az őrület bevezetése.

Nálam most aktuális kedvenc, és egy darabig még így is fog maradni. Remélem lesz neki kiegészítője. Rövidesen! Most, vagy megőrülök! 😀

IV. Tales of Arrabona – ELMARAD!

IV. Tales of Arrabona – ELMARAD!

A rendezvényt sajnálatos módon idén ősszel nem tudjuk megrendezni, így azt 2017 tavaszán szeretnénk bepótolni. Minden érdeklődőt szeretettel várunk addig is klub alkalmainkra, ahol (előzetes egyeztetéssel) kipróbálhatják a jövő évi versenyre felvértezve a Malifaux, Western és egyéb játékokat.

Immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre Győrben a Tales of Arrabona. Ennek kapcsán szeretettel várunk minden Malifaux játékost, aki részt akar venni a megmérettetésen. Mint minden évben most is Győr legendáit ültettük át a játék szabályaira, ráadásul hármat is. Azok akik nem ismerik a játékot lehetőségük van kipróbálni a helyszínen (bővebben róla itt).

Helyszín: TársasFészek /Győr, Szent István út 41./

Időpont: A verseny 2016. 11. 13-án 9.00 órától lesz.

Nevezés: Nevezni november 6-ig lehet a mostklub.gyor@gmail.com címre küldött levélben. A levél tartalmazza a neved, hogy milyen városból/klubtól jössz és frakciód, amivel játszol.

Nevezési díj: 1500.-Ft, amit a helyszínen kell kifizetni. Aki a nevezési határidő után szeretne nevezni, az megteheti, de ekkor a nevezés 2000.-Ft.

Sereg pontszáma és fordulók: Három forduló lesz 90 perces időtartammal. A sereg maximum 50 lélekkőből állhat, de a játékosok megegyezés szerint kevesebb pontból is játszhatnak. A küldetések az előző három év speciális küldetései lesznek.

  • Első forduló: Mária könnycsepp
  • Második forduló: Vaskakas
  • Harmadik forduló: Fröccshordó

Díjazás: A helyezettek pénzjutalomban részesülnek kupon formájában, melyet levásárolhatnak a Sas és Kos társasjátékboltban.