Játék – Oldal 5 – Győri Társasjáték Egyesület

Twilight Struggle – Hidegháború két fővel

2016.07.25.2016.07.23.Reni

Sajnálom, de nem fogok tudni elfogulatlan lenni ezzel a játékkal szemben. Így előre bocsátom, hogy azoknak, akik inkább a könnyedebb, egyszerű mechanikára épülő, családi vagy parti játékoknak (esetleg mesélős, asszociációs és vicces társasoknak) a kedvelői… na Ő nekik ez a játék nem fog bejönni.

Itt vér fog folyni… az orosz medve megküzd az amerikai sassal a világ hatalomért!

A játékot kizárólag két fő játszhatja, mindkettejük a világ két nagyhatalmának egyikével lesz majd: USA vagy USSR.

A játék egy hatalmas világtérképen fog zajlani, amelyen a hidegháború fontosabb országai kapnak jelölést. Mindkét félnek kezdő pozíciói lesznek a játék legelején. Például Amerika jelen van kezdetektől Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Japánban… és így a nagy kommunizmus is felüti fejét Kelet-Európában, Észak-Koreában stb.

Ezek a jelenlétek jelzik, hogy mekkora befolyással vagyunk egy-egy területre. Minden terület számmal jelzett stabilitású és külön prioritást kapnak a fontosabb, Hadszíntér országok is. Például jelentősebb állomás Európát tekintve Nyugat-Németország (4-es stabilitással, hadszíntér országként), mint Görögország (2-es stabilitással).

A játék három korszakon át zajlik: korai, közép és késői. Minden korszak további három fordulóból, fordulónként 6-7 körből fog állni. Fordulónként kapunk új paklit, amelyekből kijátszhatjuk a kártyáinkat 6-7 körön át.

Ennyi idő áll rendelkezésére a két nagyhatalomnak elérni 20-20 pontot. A pontozó tábla viszont elég egyedi, hiszen középről indulunk, ha mindkét fél negatív pontot kapna, de ugyanannyit, akkor a jelölő semerre se mozdul el. Így lényegében egy majdnem vesztett csatát van, hogy 39 pont megszerzésével tudnánk csak megnyerni.

A táblán a pontozósávon és a körjelölésen túl még helyet kapott a „Defcon” státusz jelölő rész és az Űrutazás jelölő sávja is. Előbbi a puccs kísérleteknél mozdul lefelé, míg az azt végre hajtott nagyhatalom háborúzási rátája felfelé. Ha a Defcon pálya eléri az utolsó jelölést, úgy atomháború tör ki és vesztett az a fél, aki előidézte a csökkenést. Azonban ha nem hajtunk végre puccs kísérletet, minden forduló végén – 5 pontot kapunk… Persze, ha a másik fél sem csinál puccsot, akkor Ő is, tehát nem mozdul el a Győzelmi pont jelző semerre… Na de ki hagyná ezt? 🙂

Az Űrverseny sávja győzelmi pontokkal kecsegtet és később sok kártya kijátszásánál előnyt jelent, ha vezetünk rajta.

Játék menete:

A korai időszakban mindkét nagyhatalom kap 8-8 lapot (a középső és késői korszakban 9-9), amelyből 6 körön át egy-egy lapot kijátszhat majd (a középső és késői korszakban 7 körön át).

A kártyák 4 típusból állnak: amerikai, orosz, mindkét fél számára kijátszható és értékelő lapok. Vannak olyanok, amelyek az esemény kijátszásával kikerülnek a játékból, de olyanok is, amik visszakeverődnek majd az osztópakliba. Egy-egy esemény lap hatással lesz a játék későbbi lapjainak bekerülésére (pl. a Varsói szerződés kijátszása, feltétele lesz az NATO megalapítása című lapnak).

Elsőként mindkét játékos választ egy lapot, amelyet 0. lapként, a Vezércikk fázisban játszhat ki. Ez az összes lap előtt, a kártya eseményével valósul meg.

Ezt követően az orosz játékos kezdi az első kört és választ a maradék lapjai közül egyet.

Egy lap kétféleképpen hasznosítható: a rajta lévő eseményt vagy a kártya pontértékét használjuk fel.

Ha egy orosz kártyát (vagy mindkét fél számára kijátszhatót) az orosz játékos rakja le, akkor használhatja annak eseményét, de dönthet a pontérték mellett is, csak pozitívan kerül ki a körből. Ha viszont nem a sajátját használná, akkor csak a pontját kérheti a lapnak – és az amerikai esemény is bekövetkezik rajta.

A kártya pontjait háromféleképpen használhatja fel: vagy terjeszkedik a jelölőivel szomszédos országokra, vagy megpróbálja gyengíteni a másik hatalom erősségét egy-egy országban (átszervezés), vagy pedig puccsot hajt végre. Előbbinél minden szomszédos országra szétoszthatja a pontokat, utóbbi kettőnél kocka dobással sikerülhet a kísérlete.

Azokban az országokban ahol egy nagyhatalom pontértéke elérte a kitűzött ponthatárt, ott a jelölő átfordul a teli színes oldalára, és onnantól kontrollálja az országot. Az ilyen országokba a másik félnek kétszer olyan nehéz beférkőznie (azaz két pont elköltésével növelheti a befolyását egyel).

Ha az orosz játékos kijátszotta a kártyáját, következik az amerikai játékos, aki ugyanígy játszhat ki egy kártyát a kezéből. Majd ezzel véget ért egy kör.

Egy egy kör persze ennél sokkal összetettebb is lehet. A fenti példán túl a játékosok mozgathatják a már taglalt, két további sávban lévő értékeket is, tehát Űrversenyben is részt vehetnek – ilyenkor az eldobott lap eseménye nem valósul meg, tehát ha tele vagyunk az ellenfelünk lapjaival, akkor a legrosszabbat kidobhatjuk a dobópaklira 🙂

Vagy hajthatunk végre puccsot is, ilyenkor a háborúzási sávon annyit lépünk felfelé, amilyen értékű volt a felhasznált lapunk (maximum 5-ig) és a Defcon sávja egyel lejjebb megy. Az első lemozgás után Európában már nem puccsolhatunk illetve nem szervezhetünk át (az ellenfél befolyásának csökkentése), ha még csökken, akkor már Ázsiában, majd Közel-Keleten sem hajthatunk végre ilyen kísérleteket.Egy kártyáról még nem esett szó: a Kína-kártya. Ez a kártya az orosz nagyhatalomnál kezd, majd kijátszása után átkerül az amerikaiakhoz, aki a következő körben ugyancsak kijátszhatja – de aztán át kell adnia szintén… Tulajdonképpen egy jolly-joker lapról van szó, aminek a pontértékét elkölthetjük ha kijátsszuk azt. Ha Ázsiában osztjuk szét vele a hatalomjelzéseket, akkor 4 pont helyett 5-öt használhatunk fel… De egyébként bárhová is szétoszthatjuk a 4 pontot (olyan országokra, amelyek szomszédosak eggyel, ahol már jelen vagyunk).

Ha értékelő lapokat kapunk a kezünkbe, kötelezően ki kell játszanunk a körben. Igen, ha hármat is kaptunk, akkor az utolsó három körünk valószínűleg ezekről fog szólni. Az értékelő lapok egy-egy területen lévő jelenlétünket és befolyásunkat nézi, azok után ad pontot.

Minden értékelő lap három fázisból áll: jelen vannak-e a nagyhatalmak (van-e ott általunk kontrollált ország), kontrollálják-e a területet (a sima és a hadszíntér országból is többet befolyásolunk, mint az ellenfél) és a totális hatalmat gyakorlunk (minden hadszíntérországot mi uralunk). Például utóbbi esetben, ha Európát értékeljük és uralkodunk felette, akkor instant megnyertük a háborút és a játéknak vége.

Általában elmondható, hogy nagy előny, ha nálunk van egy-egy értékelő lap, hiszen tudjuk időzíteni annak kijátszását (nem muszáj a kör legvégére tartogatni), illetve tudjuk, hogy melyik földrészeken érdemesebb megerősíteni a hatalmunkat. Egy-egy ilyen lap jó időben való kijátszása sok-sok győzelmi pontot hoz a konyhára.

Dióhéjban ennyi a társasjáték menete, amelyben mindkét nagyhatalom esemény kártyái adják a társasjátéknak azt a fantasztikus légkörét és izgalmát, ami körbe zsongja azt a 2-3 órát, amit ráfordítunk.

Mivel újabb és újabb pakli kártyák jönnek be a képbe, minden korszaknál új eseményekkel gazdagodik a játék, így a tizedik játék után is vannak meglepetések benne.

A játék olyan szinten történelem hű, hogy az események lapok a tényleges történelmet adják át. Például:

Korai időszak lapjai közül:

Orosz lapok:
- (1) Gulyáskommunizmus: Az orosz játékos levehet annyi befolyást egy általa ellenőrzött kelet-európai országról, hogy elveszítse ott az ellenőrzését. Ha ezt megteszi, kap 1 győzelmi pontot.
- (3) A szuezi válság: Végy le összesen 4 USA befolyást Franciaországról, az Egyesült királyságról és Izraelről (országonként legfeljebb 2-t).
Amerikai lapok:
- (1) A CIA megalapítása: Az orosz játékos megmutatja a kezében lévő lapokat. Az amerikai játékos kijátszhatja ezen kártya műveleti pont értékét.

Középső korszak:

Orosz lapok:
- (2) Dél-afrikai zavargások: Helyezz 2 orosz befolyást Dél-Afrikára, vagy 1 orosz befolyást Dél-Afrikára és összesen 2-t bármely azzal szomszédos országokra.
- (4) Elföldeljük magukat!: Csökkentsd a DEFCON státuszt 1-gyel. Amennyiben az amerikai játékos a következő akciófázisban nem az ENSZ beavatkozás című lapot játssza ki eseménynek, az orosz játékos kap 3 győzelmi pontot, még bármely amerikai által szerzett pont előtt.
Amerikai lapok:
- (1) Sadat kiűzi a szovjeteket: Végy le minden orosz befolyást Egyiptomról és tégy oda 1 amerikai befolyást.
- (1) Konyhai vita: Amennyiben Amerika több hadszínteret ellenőriz, mint az Orosz játékos, bökd mellkason ellenfeledet és kapsz 2 győzelmi pontot!

Késői időszak:

Orosz lapok:
- (2) Ortegát megválasztják Nicaraguában: Végy le minden amerikai befolyást Nicaraguáról. Megkísérelhetsz egy „ingyen” puccsot végrehajtani (ezen kártya műveleti pont értékével) egy Nicaraguával szomszédos országban.
- (3) Az iráni túszdráma: Végy le minden amerikai befolyást Iránról, és tégy rá 2 orosz befolyást. Megkétszerezi a Terrorizmus kártya hatását az amerikai játékosra nézve.
Amerikai lapok:
- (2) Szolidaritás: Tégy 3 amerikai befolyást Lengyelországba. A II. János Pál pápává választása című lap korábbi játékba kerülése előfeltétele.
- (4) A szovjetek lelövik a KAL-007-es járatot: Csökkentsd a DEFCON státuszt 1-gyel. Kapsz 1 győzelmi pontot. Amennyiben Dél-Korea amerikai ellenőrzés alatt áll, az amerikai játékos úgy helyezhet fel befolyást és hajthat végre átszervezéseket, mintha egy 4 műveleti pont értékű lapot játszott volna ki.

Nem hiába hát, hogy ez a játék a geek-ek szívét is megdobogtatta és jelenleg 2. helyen áll a BGG listán! Próbáljátok ki, újra tudnátok-e írni a történelmet!

Carcassonne – Stratégia lapkákkal

2016.07.15.2016.07.14.Varga Balázs

A Carcassonne egy lapkalerakós stratégiai társasjáték, amelyet 2000-ben alkotott Klaus-Jürgen Wrede és 2001-ben elnyerte vele a Spieles des Jahres díjat. A játék egy középkori dél-francia városban, Carcassonne-ban játszódik.

A játék célja, hogy a lehelyezett lapkákból folyamatosan felépülő városban minél több várban, kolostorban és úton szerezzünk pontokat és a végén az sem mellékes, hány emberünk „áll” a mezőkön.

A lapka szabályos lehelyezése:

A lapkák élükkel kell, hogy érintkezzenek! Tehát egymás mellé helyezzük őket, átlósan sosem! A lapkák várrészeket, utakat, kolostorokat és mezőket ábrázolnak. Ha pl. egy olyan lapkát húzunk fel, amin egy várrészlet és mező található, akkor vagy a mező részét illesztjük hozzá egy már letett lapka mezőjéhez, vagy a várrészletet csatlakoztatjuk egy még be nem fejezett várrészhez. Ugyanígy az utat úthoz csatlakoztatjuk, míg a kolostor egy mező közepén áll, így ezt a lapkát csak mezőhöz tudjuk hozzáilleszteni. Ha olyan lapkát húzunk, amit nem tudunk a fent leírt módon lehelyezni, akkor visszakeverjük és újat húzunk helyette.
Minden játékosnak 8 bábuja van, de ebből egy a pontszámlálón áll, így valójában 7 bábuval gazdálkodhatunk. Amikor lehelyezünk egy lapkát, eldönthetjük, hogy annak mely részére helyezzük le bábunkat (várba, útra, mezőre vagy kolostorba). Dönthetünk persze úgy is, hogy nem helyezünk le bábut. Amikor egy várat vagy utat lezárunk (ez utóbbit kereszteződéssel vagy várba futó úttal tudjuk) és csak nekünk van rajta emberünk, vagy több emberünk van rajta, mint az ellenfeleinknek, akkor pontokat kapunk, amit lelépünk a pontszámlálón. Ezután a bábunk lekerül a lapkáról és így újra akcióba hozhatjuk.

A bábu szabályos lehelyezése:

A bábut csak az általunk felhúzott és lehelyezett lapkára tehetjük. Nem tehetjük le a bábut a lapka azon részére, amely egy olyan lapkához csatlakozik, amelyen már van bábu, s az ily módon csatlakozik a mi lapkánkhoz. De ez nem minden esetben van így. Nézzünk mindegyikre 1-1 példát:
Az általunk felhúzott lapkán van egy várrészlet, amit egy befejezetlen várrészhez csatlakoztatunk, de mivel azon a várrészen már van ellenfelünknek bábuja, így mi a saját várrészünkre nem tehetünk bábut. Ilyenkor vagy a lapka egy más részére tesszük a bábunkat, ha szabályosan letehetjük, vagy nem helyezünk rá bábut.
A játék során előfordulhat, hogy úgy épül meg pl. egy nagy vár (sok lapkából), hogy több játékos is le tud helyezni 1-1 bábut az adott vár részeire, mivel az adott pillanatban ezek a részek nem függnek össze. Amikor a vár elkészül, csak az kap pontot, akinek több bábuja van a várban. Azonos létszám esetén mindenki megkapja a pontokat. Ezután a bábu(k) lekerül(nek) a lapkákról és újra használhatjuk ő(ke)t.

A mezőkre lehelyezett bábuknak a játék végén lesz nagy szerepük. Ezek a bábuk a játék végéig ott maradnak, így nagyon gondoljuk meg, hogy mikor és melyik mezőre helyezzük le őket. Természetesen itt is érvényesek a lehelyezési szabályok a fent ismertetett módon.
A játék az utolsó letett lapka után ér véget. Ezután jön a számolás, a be nem fejezett várakban, utakon, kolostorokban ragadt bábuk után, majd a mezőn elhelyezkedő bábu által látott összes vár után is pontot kapnak a játékosok.
A befejezett várak, utak és körülkerített kolostorok után járó pontokat játék közben számoljuk és lelépjük a számláló táblán. Ha a táblán körbeértünk (50 pont után) akkor új kört kezdünk és feljegyezzük, hogy egyszer már körbeértünk.

Pontozás:

Minden egyes befejezett vár után a várterületek és a pajzsok is 2-2 pontot érnek.
Befejezett út minden egyes szakasza 1 pontot ér.
A körbeépített kolostor számít befejezettnek, ez 9 pontot ér.
A mező nem ér pontot, de a játék végén az egybefüggő mezőn álló bábu által látott összes befejezett vár 3 pontot ér.
Minden be nem fejezett vár+pajzs, út és kolostor 1-1 pontot ér.
Aki a legtöbb pontot éri el, az a játék nyertese.
A játék erősen ajánlott a társasjátékokkal most ismerkedőknek, a stratégiai játékok szerelmeseinek, azoknak, akik nem szeretik a játékokban a szerencsefaktort, továbbá családoknak, baráti társaságoknak és mindazoknak, akik szeretnek interaktívan kikapcsolódni.

7 Wonder – Duel – Egy csodálatos játék

2016.07.11.2016.07.08.Rempi

Sajnos már jó pár hónap eltelt, mióta utoljára játszottam a 7 Wonders (Hét csoda) alapjátékával. Nagyon tetszett, csak egy „problémám” van vele, hogy sokan kell játszani. Úgy izgalmasabb, mint ketten. Márpedig otthon csak a barátnőm és én vagyunk, ami szerintem kevés (ok, bevallom nem játszottam kétszemélyes játékot az alappal, majd egyszer kipróbálom azt is).

Ezért is örültem, hogy megjelent a Duel, ami direkt két személyre íródott. Hát nem csalódtam benne. Nagyon jó! Csodálatos játék! Olyan pároknak nem ajánlanám, akik hajlamosak megsértődni, ha a másik kiszúr az egyikkel. Mert bizony itt erről van szó.

De előtte egy kicsit a játékmenetről. Két városállamot irányít a két fél, ugyan úgy építeni kell épületeket és csodákat, mint az eredeti verzióban, ingyen, pénzért, vagy a megfelelő nyersanyagok meglétével. Ez utóbbit nem kell befizetni, elég ha a termelőhely megvan, vagy veszünk a banktól.

A három korszakon átívelő építkezésnél különbözőképpen lerakott kártyákból kell választanunk egyet, amit vagy leépítünk, vagy eldobjuk és így pénzhez jutunk, vagy a csodánk megépítésére használjuk fel. A választható épületeket különböző „piramisokban” kell elhelyezni a pályán, így lehet azért tervezgetni, hogy majd melyiket szeretném megvásárolni (az első kor alant).

A játék elején kiválasztjuk, hogy a két játékos melyik csodákat építheti meg (a kiválasztás menetét olvasd el a szabálykönyvben), így ezzel is lehet kalkulálni, hogy milyen erőforrásokra gyúrjon rá az ember.

A játék háromféleképpen érhet véget: katonai (lezúztad az ellenfél városát), tudományos (összegyűjtöttél 6 „progres token”-t) vagy civil győzelemmel (nem valósult meg az első két feltétel, és végigjátszottátok a három kort).

A játék végégig nagyon izgalmas a menet. Első játékunkkor például szentül meg voltam győződve, hogy viszonylag simán győzök pontokból (miközben az ellen próbálta lerombolni a városomat, és én csak „tüzet oltottam”), aztán mégis kikaptam 5-el. Hm… 🙁

De volt olyan is, hogy nekem sikerült az utolsó előtti pillanatban bejuttatnom a katonaságom a másik poliszba (utána végigjátszottuk úgy, mintha más kártya jött volna fel: vagy 20 ponttal vesztettem volna, ha nem pont a jó (katonai) kártya fordul fel nekem…). Ja, és tudományosan meg majdnem kikaptam közben. Szóval tényleg esély van mind a háromféle győzelemre.

Ahogy korábban említettem, az ellenféllel való kiszúrás a játék része. Volt, hogy láttam, sok sok fa kell a másiknak a csodái megépítésére, ezért megvettem az összes fatermelőt. De szintén bosszúságra ad okot, ha a játékostárs elhappolja előled a már korábban kinézett kártyát, és eldobja pénzért. Esetleg beépíti random az egyik csodája alá. Fuuuu…

Csak ismételni tudom önmagam: király játék. Azonnal kedvenc lett, még úgy is, hogy többször kaptam ki – szégyen szemre -, mint nyertem. Egyelőre!!! 😀 De jön még Piramisra trójai Faló!

Through the Breach

2016.07.04.2016.07.05.Ákos

Avagy a ”Jó”, a Rossz és a Csúf… Meg mindenki más, aki él és/vagy mozog.

A Through the Breach szerepjáték Malifaux világára kalauzolja el a vállalkozó kedvű kalandorokat. A készítők nagy kreativitással és hangulatos megoldásokkal ültették át a figurás játék hangulatát és szereplőit a szerepjátékok közé. Akár csak a Wargame esetében, itt is kártyákat használnak a játékosok a próbák, támadások és a cselekedetek sikerének megállapításához.

A szerepjáték során a játékosok lehetőséget kapnak arra, hogy felfedezzék maguknak Malifaux-t és annak környékét… Már persze, ha túlélik a kalandokat, amibe keverednek. Mondjuk ezen a világon az is igaz, hogy nem feltétlenül szükséges élnie a karakternek, hogy bejárjon mindent, de a pulzus megléte – legalábbis brit tudósok kutatásai szerint – bizonyítottan sokat javít az egyén közérzetén, és nem utolsó sorban, a társai hozzáállásán.

A Karakteralkotás az egyik legeredetibbre sikerült része a játéknak. Nemcsak, hogy segítséget nyújt a karakter származásának és előtörténetének kialakításában, de még egy egyedi jóslatot is kap a játékos.

Lássuk, hogy hogyan kezdődik!

A karakter alkotásakor a játékos a pakliból húz 5 lapot, amelyet kereszt formában kirak maga elé (francia kártyát is használhatunk a játékhoz, vagy beszerezhetünk saját, a játékra jelöléseiben alkalmas csomagot is). Ez lesz a karakter jóslata és egyben a karakter statisztikái. A középre kerülő lap az úgynevezett Station Card, ami a karakter származását/hátterét adja. A tőle balra helyezkedő lap a Western Card, ami a fizikai tulajdonságait jelképezi. Northern Card fent helyezkedik el, és azon képzettségeket jelképezi, melyek a karakter származásából/hátteréből származnak. A jobb oldalon elhelyezkedő lap az Eastern Card, ami a mentális tulajdonságait adja a karakternek. És végül a legutolsó, ami legalul helyezkedik el a Southern Card, ami a tanult képzettségeket adja meg. Ezután következik a karakter munkakörének/tevékenységének a kiválasztása. Ez meghatározza, hogy mi lesz a karakterünkből. Ilyen munkakörökből elég sok van például Bűnöző, Arkanista, Védelmező vagy éppen Szerencsejátékos… mindezen felsorolás álljon itt a teljesség igénye nélkül. A munkakör után jön a személyre szabás, amikor lehetőségünk van minimális mértékben változtatni a tulajdonságokon. Emellett még felvehet a karakter egy általa választott adottságot, aminek teljesíti a kritériumát. Ezután már csak a felszerelést kell megvásárolni a rendelkezésre álló pénzösszegből, kitalálni a háttértörténetet és kész is a karakter.

A játék további érdekessége a képzettség próbák, amik nagyban hasonlítanak a Malifaux figurás játékban előforduló akció-célszám próbákhoz, de van pár jelentős eltérés. A legfontosabb az, hogy a játékosoknak összesen csak három lapjuk van, amit csalásra használhatnak (ez később még növekedhet). Csak a játékosok húznak lapot a próbákhoz, az ellenpróbáknál/ellenfeleknél a Sorsmester (KM) egy átlag értéket használ, ami függ az ellenfél besorolásától. Az ellenfelek besorolás szerint lehetnek; Peon, Minion, Enforcerer, Master vagy Tyrent. Természetesen az Enforcerer-től felfelé igazi istenkísértés az ellenfelek ellen kiállni. Ha mégis megtesszük, nos… Lelkünk rajta. Szép dolog a zombi lét… 🙂

A próba úgy néz ki, hogy a játékos húzott lapjának értékét (0-14 közötti) összeadjuk a kapcsolódó képzettség értékével (0-5 közötti), majd hozzácsapjuk még a kapcsolódó tulajdonság értékét is (ami -3 és +3 közötti lehet). Ennek az összegnek kell egyenlőnek vagy nagyobbnak lennie, mint a célszámnak, vagy éppen az ellenfél értékének. Sokszor van motívum követelmény is, ami ugyancsak a megszokott négy követelmény (Kos, Könyv, Maszk és Hollószárny). Ezek főleg a figurás játékból már megszokott Triggereknél számítanak, és így nem is maradhattak volna ki innen sem.

A rendszer összességében hasonlít az eredeti játékhoz, megtartotta a jellegzetes, Malifaux-ra oly jellemző atmoszféráját. A játékélmény feledhetetlen és nagyon izgalmas; külön izgalmat ad az, hogy sikerül-e elkerülnünk vagy éppen beteljesítenünk a karakter kezdéskor kapott jóslatát, hiszen a történet szólhatott arról is, hogy hamarosan meghal a karakterünk… Ha ki szeretnéd próbálni, milyen barangolni egy ilyen feje tetejére állt világban, Egyesületünknél van lehetőséged rá. Keress minket bátran!

Légy Te Őrült Lajos kedvenc építésze!

2016.06.30.2016.10.02.Rempi

Az Őrült Lajos király kastélya című társasban a játékosok az előbb említett uralkodó építészeit alakítják. Őrült Lajos, tudjátok, aki építtetett pár tündérmesébe illő kastélyt Bajorországban, az akkori alattvalói legnagyobb bánatára (elég sok pénzt felemésztett a kincstárból), de a mai emberek legnagyobb gyönyörködtetésére. Sok embert megihlettek ezek a lenyűgöző építmények, például a Disney logó megalkotóit is.

A játékot 1-4 játékos játszhatja. A célunk az, hogy minél több győzelmi pontot gyűjtsünk be a kastélyunk bővítése által. Ezt különböző szobák megépítésével, valamint bónuszok felhalmozásával tudjuk elérni.

A szobáknak több típusa is van: hálószoba, ebédlő, mosókonyha, nappali, kert, és még sorolhatnám. Valamint, az alakjaik is különbözőek. Leépítéskor kapunk értük pontot, de ha jól bővítjük a kastélyunkat, akkor az egymás mellé telepített helyiségek plusz pontokat adhatnak. Ezeket a szobák lapkáin láthatjátok. Természetesen sokszor van, hogy az épületrészt, amit kinéztünk, elhappolja egy másik játékos 🙁 . Akkor aztán jöhet a bosszankodás, és az újratervezés…

Egy körben egyetlen helyiséget építhetünk, ezek különböző áron vehetőek meg a „piacon”. Azt, hogy mi mennyi, az úgynevezett főépítész határozza meg: kialakítja a szobák sorrendjét, ezáltal az árukat is. Így olcsóbbá teheti azt a helyiséget, amelyikre fáj a foga. Igen ám, de miután meghatározta az árakat, nem ő következik, hanem a tőle balra ülő játékos vásárolhat először. A játéktervezők jól ráéreztek, hogy nagyon nagy előny lenne ez a főépítész számára.

Egyszeri bónuszt kaphatunk, amennyiben egy szoba összes ajtaja egy másik helyiségre nyílik. Volt olyan, hogy ezekkel igyekeztem lépést tartani a többiekkel (van olyan bónusz, ami 5 győzelmi pontot ad a játékosnak), így legalább nem volt olyan keserű a vereség íze (nem 30 hanem „csak” 10 ponttal maradtam le a harmadik helyezettől… 🙁 ) …

Ami tetszik a játékban, hogy ki lehet szúrni a másikkal, bár nagyon sok figyelmet is igényel. Igazából ez elég egyszerű, hiszen főépítészként azokat az épületeket kell a legdrágábbra állítani, amik a többieknek kell, „sima” építészként pedig, meg kell venni az előbb említett épületrészt 🙂 . De nagyon nehéz állandóan figyelemmel kísérni a többiek építkezését. Két játékosnál, még hagyján, de négynél…

A játék elég kiegyensúlyozott a pontozást nézve. Volt már olyan, hogy elhúztam építkezés közben, majd a játék végén, mikor a további pontokat is szummáznunk kellett, keserűen nyeldestem, mert a másik/többi játékos szépen felzárkózott, adott esetben le is előzött engem (vagy épp fordítva történt, muhahaha!!!). Ugyanis plusz pontokat kaphatunk királyi kegyekből, bónuszkártyákból, a megmaradt pénzünkből, és a leépített szobákból is. Szóval nem ülhet az ember a babérjain!

A játék alaptémája nagyon jó. Inkább érdekes, mint kastélyszerű építményeket tudsz létrehozni, ami mosolyogtató (amit a mintaképen láthattok fentebb: na olyat lehetetlen kialakítani 😀 ). Végig izgalmas, mert a végső pontszámításnál érhetik meglepetések az aktuális első helyezettet! Ajánlom azoknak, akik szeretik a kis építkezős játékokat!

Páros játszma, partijáték pároknak

2016.06.21.2016.06.21.Reni

Úgy értem párkapcsolatban élőknek és nem zokniknak és egyéb, párral rendelkező dolgoknak. 🙂

A Páros játszma, hasonlóan a Hancúr párbajhoz, szintén a felnőtt társasjátékokat gyártó cég egyik terméke. Bevallom, kicsit szkeptikus voltam kipróbálás előtt, hogy mennyire működő képes és mennyire a jó ízlés határain belül mozgó játékot várhatunk tőle – de kellemesen csalódtam.

A társasjáték valóban 18+ tartalommal rendelkezik, de nem az obszcén kifejezések és trágár szavak miatt, hanem az intimebb, komolyabb kérdések végett.

A dobozzal kapunk egy 2in1-es táblát, egyik oldalán több párnak szóló játékmenettel, a másikon kettőtöknek egy mélyebb, tartalmasabb beszélgetéshez (segítség?) kártyákkal.

Utóbbi nem nyerte el tetszésünket: olyan témaindító kérdések voltak benne, amelyeket egy romantikus estén a szerelmesek egyébként is szóba hozhatnak. Értelmét talán a pár hónapja egymásra talált emberek, két kézen megszámlálható randijuk egyikén előveendő játékaként látom. Több kártyacsomag, tartalmasabb kérdésekkel, amelyre előbb egyik, majd a másik fél válaszol (őszintén, hiszen így lehet ismerkedni). A pontozás zavaros – ki olvasott kinek? Lényeges-e egyáltalán?

Végső soron egy versenyről van szó, hiszen a tábla sarkaiba elérve a Kívánság-kártyákból húzhatunk és ha nyerünk, ezeket mind teljesítenie kell párunknak. Olyanok mint, hogy „Takarítsa ki párod az otthonotok azon részét, amelyre megkéred” (igazából, ez még hasznos is lehetne, de mint mondtam, ismerkedő párokról van szó…) vagy „Párod olajozza be az egész testedet” (hogy aztán lecsúszhass az ágyról, mint egy meztelencsiga 🙂 masszírozásról nem volt szó!).

Tehát ezt nem valószínű, hogy ketten túl gyakran fogjuk játszani, inkább kötetlenül beszélgetünk!

A játék másik oldala már ennél sokkal érdekesebb és szórakoztatóbb: összesen hatan, azaz 3 pár játszhatja ezt a játékot – ennyire van jelölő, de ha kibírjuk, hogy egy darab meeple helyettesít minket egy esten át, akkor kölcsönzés után bármennyien játszhatunk vele!

Több pakli kártyát kapunk a játékban:

Igen/Nem – Itt felteszünk párunknak egy kérdést, amelyre mi is tippelünk, igaz lenne-e rá, avagy sem. Mielőtt elárulná, kiválasztjuk a tippünket, majd összemérjük szavazatunkat. Ha eléggé ismerjük, akkor pontot is kapunk a válaszért. A kártyának kék/piros oldala van, utóbbit a hölgynek, előbbit az úrnak kell feltenni. Pl.: Nőknek: Hízelgő lenne számodra, ha párod a mellkasára tetováltatná a nevedet? Másik oldalt, férfiaknak: A párod jó sofőr? Sajnos a játék készítői néha nem tudták összehangolni a kérdések komolysági szintjét, így előfordul, hogy míg a férfiaknak egy intimebb kérdést tesznek fel(„Szexinek találnád, ha a barátnőd meztelen fényképeket adna magáról neked?”), a másik oldalon egy teljesen oda nem illőt kapunk („Félsz az egerektől?”).
A/B – Lényegében a játék menete ugyanaz, csak opciókat adnak meg. Ilyenek, mint (férfi oldal): Egy párnak a) közös vagy b) külön bankszámlája legyen? Vagy (női oldal): Inkább a)konfliktuskereső vagy b)konfliktuskerülő típus vagy?
Ki az, aki…? Ennél a kártyacsomagnál egy másik páros egyik tagja olvassa fel a mezőre lépőknek a kérdést, amelyre Nő vagy Férfi kártyával szavazunk külön-külön. Ha eltaláltuk, egyet lépünk előre. Ilyen kérdések vannak: „Ki az, aki többet aggódik?” vagy „Ki az, aki többet viszi ki a szemetet?”. Tanács: ne akarjuk jobb színben feltüntetni a szerelmünket, itt a pontok a mérvadók! Ha nem viszi le, ne mondjuk, hogy Férfi (na jó, vagy Nő), hanem döntsünk magunk mellett! 🙂
A/B/C/D Itt is kérdést kap mindkét fél (kék és piros oldallal), szintén szavazunk róla.

A játéknak egyik kellemetlensége, hogy bár minimalizálni szerették volna a kártyalapok számát, kicsit zavaró, hogy nem három adagnyi szavazó lapot nyomtattak, csak épp a minimumot, tehát egyfolytában kéregetni kell a többiektől, mikor rajtunk a sor.

A játéktáblán plusz extra tevékenység mezők is vannak, mint a „Dobálj nassolni valót a párod szájába!”, itt tízszer próbálkozhatunk, amennyi sikerül, annyit lépünk előre. De ugyanilyen a Kártyavár építés, szintenként léphetünk… de van csók és masszázs mező is, ezt a többiek pontozzák (0-1-2 előre lépéssel).

Bár egy elég egyszerű játékról van szó, partijátéknak teljesen megfelel és elég könnyed, beszélgetést indító ahhoz, hogy kellemes órákat (igen, egy körnél nem tudtunk megállni!) töltsünk el vele!

A dobozban jól lehet tárolni a kártyákat és minőségi, vastag kartonos, tehát a buli alatt nem fogjuk elnyűni 🙂

Nekem tetszett!

Crowdfunding kitekintő 2016.06.08

2016.06.11.2016.06.10.Dani

Mi is az a közösségi finanszírozás (crowdfunding)?

Több fórumon is találkoztam azzal a kijelentéssel, hogy a tágabb értelemben vett társasjátékozás (ide értve a klasszikus társasjátékok mellett a terepasztalos és szerepjátékokat is) egy újabb aranykorát éljük, amiben nem kis szerepet kapott a közösségi finanszírozás, illetve annak zászlóshajója, a Kickstarter platform. De mi is ez a közösségi finanszírozás? Globálisan nézve, korábban, ha valakinek volt egy jó termék- vagy vállalkozásötlete, amihez némi tőkére volt szüksége, keresnie kellett egy befektetőt vagy hitelezőt (társasjátékos körökben kiadót), ahol nem ritkán a saját elefántcsont tornyukba bezárkózott menedzsereket kellett meggyőzni arról, hogy az ötlet vagy a termék igenis életképes. A közösségi finanszírozás modellje ebben hozott változást, itt az ötletgazda a nagyközönség elé tárja az elgondolását és rájuk bízza a finanszírozást is. Leegyszerűsítve ha a közösség lát benne fantáziát, akkor támogatja (általában valami ellentételezésért cserébe, mint például olcsóbban vagy előbb jutnak a késztermékhez vagy szolgáltatáshoz, mint a többiek). A modellre elég hamar lecsapott a társasjátékos szakma is, kisebb magánkiadók és társasjátéktervezők könnyebben tudnak egy jó termékhez támogatást szerezni, illetve a közösségtől jóval nagyobb mennyiségű visszajelzést tudnak szerezni. A cikksorozat rendszeresen igyekszik kitekinteni a közösségi finanszírozás világába, főleg a legnépszerűbb, társasjátékos szemmel nézve talán a legforgalmasabb platformra, a Kickstarterre koncentrálva, természetesen a teljesség igénye nélkül. Lássuk az aktuális ajánlatot!

Days of Ire: Budapest 1956

Mindig öröm magyar fejlesztésű (és érintettségű) játékkal találkozni, ez a játék is ilyen. Témáját tekintve az 1956-os októberi események ihlették ezt a maximum négyen játszható játékot, ahol a felkelő játékosoknak kártyákat kell gyűjteni és a szovjet csapatok ellen harcolniuk hét napon keresztül, hogy legyen esélyük a győzelemre. A játékot maximum négy fő játszhatja, van lehetőség asszimetrikus (ilyenkor egy szovjet játékos játszik a felkelők ellen), illetve kooperatív és egyszemélyes (a felkelők egy AI pakli ellen játszanak) játékra is.

Nekem nagyon tetszik az artwork, a játéktér például egy szépia színvilágú Budapest térkép, amire rátűzve találhatók a játékbeli helyszínek korabeli fekete-fehér fényképei. A projekt oldalán található többek között egy, a játékmenetet bemutató videó illetve letölthetőek a béta szabályok is. Már elérte a projekt a kitűzött célösszeget.

LINK

World Championship Russian Roulette

Egyszerű és gyors partijáték, ahol a játékosok a nemzetközi oroszrulett bajnokság egy-egy csapatát képviselik. A játékmenet egyszerű, minden játékosnak van hét pisztoly kártyája, ami közül az egyik egy golyót ábrázol, illetve három csapattag kártyája (ez a játékosok élete). A játékmenet a következő: minden játékos kiválasztja az egyik kártyáját és képpel lefelé leteszi azt. A többi az éppen aktuális pisztoly tára. Ha a golyót teszi el így, akkor csalni kíván. Ezután a játékosok összekeverik a hat maradék paklijukat, majd egy hatoldalú kockával kiválasztják, hogy mennyit akarnak lőni. Ezután a kihívás jön, amikor bárki meggyanúsíthat egy másik játékost, hogy csal, ilyenkor mind a saját, mint a kihívott játékosnak fel kell fedni a lefordított lapját. Ha a kihívott játékos nem csalt, akkor a kihívónak be kell tennie a tárába még egy golyót, ha a kihívott csalt, akkor elveszti az egyik csapattársát.

Ezután jön az oroszrulett, a játékosok felváltva lőnek, azaz a kockán megjelölt számú lapot húznak a pisztolypakliból. Ha nem volt golyó, akkor a lövések számát jóváírják pontként. Ha volt golyó, akkor a játékos elveszíti az egyik csapattagját. Egy igazi pörgős, blöffölős partijáték, ami belefér két komolyabb játék közé, vagy levezetésnek. A kitűzött cél teljesült, még 15 napig lehet beszállni az előfinanszírozásba.

LINK

Tramways

Ki az, aki szereti a vonatokat? Mindenki? Helyes! Ebben a játékban egy véletlenszerűen felállított városban kell vasúthálózatokat építeni és utasokat szállítani, hogy a játékosok minél több pénzt és boldogságpontot gyűjtsenek. A vasútépítés pakliépítő mechanizmus segítségével történik, azaz minden körben húzunk megfelelő számú lapot a saját paklinkból és azok segítéségvel építkezünk. Ezen kívül minden körben van egy aukció fázis, ahol a körbeli sorrendre és lapokra lehet licitálni. A projekt oldalán van letölthető szabálykönyv és játékmenet videó is, ha tetszett még pár napig be lehet szállni.

LINK

Apocalypse Ruins

A társasjátékok mellett a kiegészítők is hamar megjelentek a közösségi finanszírozós oldalakon, beleértve a terepasztalos játékokhoz való terepeket. Általában műgyanta és MDF lapokból készült lézervágott terepeket lehetett fellelni, de ez a projekt tett egy lépést előre, és 3D nyomtatókhoz való, digitális formátumban terveztek terepeket is kibocsájtott. Háromfajta szettet kínálnak, egy középkori jellegű romkészletet fantasy játékokhoz, múlt század elejét idéző francia épületpakkot (sérült és sérülésmentes kiszerelésben) második világháborús játékokhoz, illetve gótikus díszítésű, futurisztikus romokat és lövészárok rendszert sci-fi játékokhoz. Digitális, nyomtatható formátum révén nem kell törődniük a méretarányokkal (hiszen a terepek nyomtatáskor átméretezhetőek), gyorsan leszállítható a termék, és könnyen lehet cserélni az elhasználódott terepelemeket. Lehet, hogy ma még nem mindenki számára általánosan elérhető a 3D nyomtatás, mint technológia, de ez pár éven belül változhat. Mindenesetre szerintem beszédes, hogy a projekt az eredeti célösszeg több, mint nyolcvanszorosát gyűjtötte össze eddig.

LINK

Mesék az Indus völgyéből

2016.06.06.2016.06.08.Roland

Június 6.

Ismét egy tikkasztó nap várt ránk itt a völgyben. A szolgák hiába hordják szorgalmasan a vizet, a homok beférkőzik bőrünk pórusaiba és szúr, éget, hiába minden. Folyton a többi kutatócsapatba botlunk, rendszeresek a verekedések, összetűzések. Ma az egyik asszisztensemet foglyuk is ejtették! Felháborító mire képesek a tudomány álcája mögött rejtőző gazfickók! Nincs esélyünk arra, hogy megmentsük az évezredes kincseket a rablók elől! Lassan feladom. Megfenyegették az egyik professzort is, őket már nem is engedjük egyedül dolgozni, mindenki mellé kell adnunk legalább egy szolgát, aki meg tudja védeni!

Mesés kincsekre bukkantunk viszont! A romok közt mindenfelé csodálatos szobrok, igazi ereklyék, mívesen festett edények rejtőznek! Felbecsülhetetlen értékű csodák! A múlt elképesztő alkotásai! Remélem idejében megérkezik a segítség és kapunk katonai kíséretet a szállításhoz, hogy végre biztonságba helyezhessük ezeket a kincseket!

Még két nap! Nehéz lesz…

Be kell valljam, olyan egyszerűnek tűnt ez a játék, hogy bátran nekivágtunk egyszeri elolvasásra és úgy kb. 15-20 perces játékra készültünk 3 játékossal. Pillanatok alatt összeállt a játéktábla, mindenki megkapta a 3 professzort, az 5 asszisztenst és a 8 szolgát, beazonosítottuk a temetőket, az utakat, a várfalakat és az épületeket és máris belevágtunk. Eleinte pörgősen mentek a körök, mindenki igyekezett elfoglalni egy-egy értékesebbnek tűnő romot, néha újradobtuk a kockát, de valahogy nem kapott el az izgalom még senkit. Aztán ahogy fogytak a felfedezők, különösen a professzorok és asszisztensek, velük együtt az újradobások és a lépések lehetőségei, egyre keményebbé vált a helyzet és egyre inkább kezdtük keresni a probléma minimalizálásának lehetőségét és kapkodtunk a maradék szabad vagy épp az előző körben elveszített kincsek visszaszerzéséért!

Beszippantott minket a kincskeresés az Indus völgyében a romok közt, és még csak homokvihar sem kellett ahhoz, hogy ne lássunk messzebbre a játéktáblánál. Eltelt egy egész óra, mire befejeződött a játék és az utolsó körökben tetőfokára hágott a feszültség mindenkiben!

Meglepett ez a játék!

Persze elrontottuk: kezdőként nem is gondoltunk bele, hogy mit kellene tennünk eleinte, hogyan, s mint tudjuk megőrizni a játék végéig a lehetőséget arra, hogy a kritikus pillanatban egy rossz dobással ne veszítsük el az értékes felfedezőket. Most már tudjuk, hogy az asszisztens és a professzor nem rohan ész nélkül a területre, szépen előre fogják engedni a szolgákat!

A játék maga arról szól, hogy a kezdőkészlet felfedezőből mindig 3 áll a terület határán lévő start mezőkön, majd a kockadobás értékének megfelelő mélységig egyikük benyomul az ásatás területére és foglalja az adott mezőt a 6×6 táblán. Onnan aztán többé el sem mozdul! Az első dobást bármely felfedezővel leléphetjük, de ha nem tetszik sehogy sem, akkor újra is dobhatjuk. Ezt a második dobást már csak az asszisztensek és a professzorok léphetik le, de ha még ez sem tetszik, még egyszer újradobhatjuk. A harmadik dobást viszont már csak a professzorok léphetik le, így rontva az esélyeinket a későbbi újradobásokra, de segítve egy szerencsés dobással megfelelő helyzetbe hozni a felfedezőket.

Egy-egy területen általában többféle rom is található, út és temető vagy csatorna és épület, esetleg városfal is húzódhat több mezőn keresztül. Azé lesz a kincs, aki egy-egy ilyen romot több felfedezőjével elfoglal, bár sok esetben a második legtöbb felfedezővel foglalónak is jut egy kevésbé értékes kincs.

Mindez nem lenne teljes összetűzések nélkül! Ha egy mezőre két azonos színű felfedező kerül, a többi ott lévőt foglyul ejtik, a foglyok pedig további pontokat érnek! A foglyok kiszabadítására nincs lehetőség és a játék végén bizony nagyon fognak hiányozni a korán beküldött és aztán az ellenfél táborába hurcolt professzorok és az újradobás… Ráadásul kötelező lépni, akkor is, ha nincs választásod és a biztos fogságba küldöd a felfedezőt!

A végén a kincseket összeszámolva pontokat gyűjtünk és az nyer, aki a legtöbbet szerezte. Pofon egyszerű! Mégis érdemes leülni a tábla mellé újra és újra, mert a kártyákból számtalan különböző térkép felépíthető és így minden játék más és más lesz!

Két játékos esetén a játékosok nem egy, hanem két színnel indulnak, azok ugyan külön-külön számítanak foglaláskor, de összesített pontértékük fogja kiadni a nyertest. Annyi a könnyebbség talán, hogy ha a játékos a saját másik színéből ejt foglyot, akkor azt vagy fogolyként tarthatja és pontot ér, vagy visszaeresztheti a táborba és újra beküldheti foglalni!

Nekünk nagyon tetszett a játék, szerintem elő fogjuk venni még sokszor!

Brink of Battle

2016.06.05.2016.07.01.Ákos

Sokféle különböző korokban játszódó és stílusú wargame létezik, de mindig van olyan dolog (szabály, felszerelés, stb…), amit a játékos hiányol a saját csapatából vagy éppen a játékrendszerből. És bármennyire imádja a játékot, néha álmodozik, hogy mi lenne, ha lehetne…! Erre a vágy/szabadság érzetre reagálva született meg a Brink of Battle wargame játék. Bár eredetileg csak a hadi játékokat hívatott szimulálni, azóta kiegészült mind a Fantasy, mind a Sci-Fi elemeket behozó kiegészítőkkel és szabályokkal.
A Brink of Battle-t Robert A. Faust találta ki. Az alap elgondolás egy olyan figura független rendszer létrehozása volt, mellyel el lehet játszani bármilyen csatát az ókortól kezdve napjaink hadviseléséig. Az elképzelése nagy sikert aratott, és nem kellett hozzá sok, hogy kiadjanak hozzá kiegészítőket. Azóta az ókori csatáktól kezdve a Fantasy vagy épp Steampunk harcokon át egészen az űrkorszak esetleg a Zombi apokalipszis harcáig mindent meg tudunk jeleníteni a kiegészítőket felhasználva. A rendszer nagy előnye, hogy olyan nagy szabadságot ad a játékosoknak a seregük megalkotásában, hogy még ha ugyanolyan figurákat veszünk is alapul, majdhogynem lehetetlen két ugyanolyan csapatot összeállítani. Ráadásul a szabályok használatával, a megjelent kiegészítők figyelembe vételével, vagy éppen azok egyes részeinek kihagyásával mára már gyakorlatilag mindent le lehet modellezni a Brink of Battle rendszerével. A figurák is olyanok, amilyenek nekünk tetszenek (nincsen előírt figura), és a talp formája / mérete sincs meghatározva hozzá.

De lássuk, hogy ez hogyan működik a gyakorlatban! Először kitaláljuk melyik korban, milyen kiegészítőket használva akarunk sereget alkotni, majd meghatározzuk a pontértéket, ami igazából a sereg méretét szimbolizálja. Ha ezzel megvagyunk, akkor el kell dönteni a seregünk típusát, ami három féle lehet. A típus meghatározza, hogy melyik egységtípusokra mennyit költhetnek a játékosok a teljes összegből.
A három egység típus a következő:
Vezető, belőle mindig csak egy lehet. A Veteránok speciálisan képzett, vagy öreg katonák, és végül az egyszerű Katonák, akik a legtöbb esetben a csapat vagy sereg gerincét alkotják. A sereg típusok a következők lehetnek:
Az Általános sereg közepes nagyságú, és minden egység típus megtalálható benne. Az Elit sereg sok Veteránnal és minimális Katonával rendelkezik, míg a Horda minimális Veteránt, ellenben sok Katonát hozhat.
Miután a meghatároztuk a seregünk típusát, meg kell vennünk hozzá az egységeket. Minden egységnek a pontértéke a Tulajdonságaikból, a Képességeikből és a felszerelésük pontértékéből áll össze.
A tulajdonságok az egység alap értékeit határozzák meg, míg a tulajdonságok nagyságát a ráköltött pontok mennyisége. Ezeket az értékeket természetesen a szabálykönyvben találjuk meg.
A három tulajdonság, amikkel dolgoznunk kell a Harc, a Vezetés és a Test. A Harc, mint a neve is mutatja, a harci készséget mutatja, de ugyanakkor ez az érték számít a mászás vagy ugrás próbáknál is. A Vezetés a karakter parancsnoki képessége mellett a bátorságát és eltökéltségét is jelöli. A Test a karakter sebzések elleni ellenállása, és a sebzés bónusz is ettől az értéktől függ. A tulajdonságok a játék közben a próbáknál plusz értékként adódnak hozzá a sikerünkhöz. Ez úgy működik, hogy a játékos egy vagy több tízoldalú kockával dob (a helyzetnek és a Képességeknek megfelelően), és ha elér egy megadott célszámot, vagy meghaladja azt, akkor sikerült a próba. Ha a játékos az ellenfele ellen teszi a próbát, akkor természetesen nagyobbat kell dobnia az ellenfél dobásánál.
Ugyancsak a Képességek határozzák meg a figura tudását vagy lehetőségeit. Az, hogy egy figurának mennyi képessége lehet, függ attól, hogy milyen a típusa.
Egy Vezető három képességgel rendelkezhet, a Veteránok kettővel, míg a Katonák csak egy Képességgel rendelkezhetnek. A képességek nagyon változatosak, és vannak olyanok közöttük, amiket csak egy bizonyos korban/korokban lehet választani. Ilyen a Lovag képesség is, melyet csak az első korban lehet választani, vagy az Ejtőernyős, amit kizárólag a harmadikban alkalmazhatnak a játékosok.
A felszerelés is koroktól függően választható, de itt figyelembe kell venni, hogy az egyes figuráknak menni a Test értéke, ugyanis az meghatározza, hogy mennyi felszerelést bír el. Bár nincsen semmilyen szabály azzal kapcsolatban, hogy mennyi felszerelése lehet egy figurának, a Test érték így mégis egyfajta korlátot szab.
A játék körökre osztott, mint a többi wargame, dám a Brink of Battle-ben azt, hogy ki kezd, próbával határozzuk meg. A két Vezető figura vezetési értékével kell dobni, és aki nyer, azé lesz kezdeményezés. Ezután a játékosok felváltva aktiválják a figurákat, de csak annyit képesek aktiválni, amennyi a vezető vezetési értéke, illetve, aki nyerte a kezdeményezés próbáját, annak plusz három pont jár. Aki vesztett, az kap egy speciális lehetőséget a Parancstörést, aminek segítségével körönként egy alkalommal beelőzheti az ellenfél aktuálisan aktiválódó figuráját, ezáltal előbb cselekszik, mint az ellenfele. Ám ezután a lépés után az ellenfél is felhasználhatja ezt a speciális akciót a következő aktivációnál egyszer, amennyiben akarja. A csata addig tart, amíg valamelyik fél serege menekülésbe kezd, vagy az egyik játékos fel nem adja.
Összefoglalva a játék élvezetes, a képességek nagyon egyediek és hangulatosak, és mivel nincs figura megkötés sem, a Brink of Battle a többi ilyenfajta játéknál sokkal szabadabb terepet enged az egyéni ízlésnek.
Klubunkban lehetőséged van a Brink of Battle rendszerével is megismerkedni, jelentkezz bátran! Ne feledd; ha szeretnéd kipróbálni, hogy milyen, amikor saját magad alkotod meg seregedet, vagy ha már van is seregkoncepciód, akkor ezt a játékot neked találták ki.

Battles of Westeros

2016.05.17.2016.05.17.Rempi

Az Ifjú Farkas, a Hegy, Tyrion, vagy éppen Nagyhordó Umber, nevek amiket egy Trónok harca ismerőnek/olvasónak/nézőnek/fanatikusnak nem kell bemutatni. Könyvek vagy a sorozat formájában végigizgulhatjuk a kalandjaikat, bepillantást nyerhetünk mindennapi életükbe, átélhetjük, hogyan küzdötték meg a csatáikat.

A Battles of Westeros a legutóbbira koncentrál: mi irányíthatjuk az Északiak sosem felejtő seregét, vagy éppen a Lannisterek adósságait mindig megfizető katonáit. A fent említett vezetők – és még mások – bőrébe bújhatunk eme király játék által.

A játékban egy hexás táblán játszhatjuk le Westeros többé-kevésbé ismert „történelmi” csatáit.

Előkészületképpen fel kell építenünk a hadszínteret, ami bizony néha elég sokáig tart. FFG-hez hűen, természetesen itt is rengeteg jelölő van, néhányat csak egy-egy küldetésben kell használni, no de sebaj, több is veszett Fekete-víznél… 🙂

Miután elkészítettük a terepet, és felraktuk az egységeket a küldetésfüzetnek megfelelően, elkezdődhet a csata. Figyeljünk arra, hogy a parancsnok mellé a megfelelő egységet rakjuk fel, illetve a kis zászlócskákra is ügyeljünk, hiszen ezek határozzák meg, hogy mennyit mehetnek az emberek, mennyi kockával dobnak támadásra, stb.

A csapatokat parancsnokok vagy parancsok által irányíthatjuk. A parancsnokok „hatásköre” 2 hexás körben fejti ki magát, azaz maximum 2-es távolságban lévő egységeket utasíthatunk általuk. De megéri ez, hiszen így egyszerre több egységet is vezényelhetünk – míg parancsokkal mindig csak egyet -, sőt, akár még bónuszt is kaphatunk ezen utasítások által. Ezeket a parancsnoki parancsokat kártyán kapjuk meg, adott számúból (a küldetés határozza meg, hogy körönként mennyi ilyen van a kezünkben) választhatunk, és játszhatunk ki, egyszerre egyet. Amennyiben nincs a szánk ízének megfelelő parancs, vagy csak későbbre tartogatjuk őket, akkor egyszerű parancsot is adhatunk egyetlen egységnek. Azt, hogy kit utasíthatunk így, a körök elején kidobott kockák határozzák meg – amilyen színt dobtunk, olyat csapatot tudunk vezényelni.

Alapértelmezés szerint küldetéseket kell végrehajtania a két félnek. Például egyiknek az, hogy foglalja el a hidakat, a másiknak pedig meg kell akadályozni ezeket. Én úgy érzem, hogy változóra sikerültek a feladatok: vannak, amik nagyon kiegyensúlyozatlanok, de volt olyan is, amikor bátyám meg én is vért izzadtunk a győzelemért. Hm, egyszer teljesen esélytelen voltam, de az utolsó körben megöltem bátyó egyik vezérét (orbitális nagy szerencsével!!!), akinek viszont túl kellett volna élni! 1 pont Grif.. nekem!

Amúgy lehet véletlenszerű csatákat is játszani, általunk választott vezérekkel, tereptárgyakkal, stb. Sajnos ezt még nem volt alkalmam kipróbálni.

A szabályokba nem akarok nagyon belebonyolódni, mert nagyon hosszú cikk kerekedne belőle. Az alapok egyszerűek, a különleges helyzeteket nehéz inkább kezelni, de ezek megtalálhatóak az elég terjedelmes szabálykönyvben, illetve egy későbbi kiadványban (FAQ szerűség, de annál több) normalizáltak egy-két furcsaságot (de ezek használata opcionális).

Az alapjátékon kívül sok kiegészítője megjelent, amiben más egységeket és új hadvezéreket kapunk, sőt megjelent harmadik frakcióként a Baratheon család is.

Amennyiben szereted a Trónok harcát, vagy éppen szereted magad irányítani a csapatokat, akkor tiszta szívből tudom ajánlani a játékot! Amennyiben játszanál a BoW-al, de nincs kivel játszanod, és győri vagy keress nyugodtan engem, állok rendelkezésedre!

És ne feledd: Közeleg a Tél!