családi játék – Győri Társasjáték Egyesület

Palazzo – licitálós palotaépítés

2017.07.04.2017.07.04.Misi

A játék Firenzében játszódik a XV. században, minden játékos egy-egy építészt személyesít meg, akik próbálják a legértékesebb palotákat (palazzo) felépíteni.

Az Alhambrához hasonlóan ez is egy könnyed játék, melyben szintén palotákat építünk, illetve átépítünk, különböző pénznemekkel vásárolunk, azonban a lapkaszerzés itt licitálással történik, ezáltal erősebb a résztvevők közötti interakció és a szerencsének is kisebb szerepe van.

A játékos körében három féle lehetőség közül hajthat végre egyet:

pénzt vesz fel
épület lapot vásárol vagy árverez
átépít

Pénzfelvétnél eggyel több lapból, mint a játékosok száma választhatunk kettőt, a többi lapot szétosztjuk a többiek között.

Épület lapkák vásárlásánál két lapot helyezünk le, egyet a raktárépületbe a másikat a kőfejtőbe. Ezután eldöntjük, hogy a raktárból vásárolunk 1 vagy 2 lapkát, a lapkák értéke 10 mínusz a raktárban lévő lapkák száma, vagy licitre bocsátjuk a következő kőfejtőben lévő lapkákat. A licitet kezdő játékos kap egy hármas értékű jokert, ezzel veszi kezdetét a licit. A licithez csak azonos pénznemű kártyákat használhatunk, vagy 3 db ugyanolyan értékű, de különböző pénznemű lapot játszhatunk ki egyszerre, melyeknek együttes értéke 15 lesz, illetve még joker kártyát adhatunk a licitben lévő lapjainkhoz. Ezt követően a megszerzett lapká(ka)t leépítjük valamelyik palotánkba.

Erre vonatkozik néhány szabály:

a paloták emeletei csak növekvő számozással építhetők,
két azonos számú lapka nem kerülhet egy palotába,
az építőanyagok keverhetőek palotán belül (az azonos anyagból épült paloták azonban a játék végén több pontot érnek),
egy játékos bármennyi palotát építhet egyszerre (de a játék végén az egy emelet magas paloták -5 pontot érnek),
a leépített lapkákon már csak az átépítés akcióval változtathatunk.

Az átépítés akció választásával, egy darab lapot vehetünk ki egy palazzonkból, vagy építhetjük be egy másikba, illetve távolíthatjuk el a játékból.

A játéknak azonnal vége lesz, amint felhúzásra kerül az 5. játék végét ábrázoló lapka is, ezután mindenki összeszámolja a győzelmi pontjait.

A palazzokat értékeljük emeleteik száma szerint, a három szint, illetve a feletti épületeink ablakainak száma után kapunk pontot, négy és öt szintnél további 3 és 6 plusz pontot is kapunk.

Építőanyagaik szerint is értékeljük őket, amennyiben ugyanolyan anyagból épültek, akkor a 3 és 4 szintes épületek plusz 3, az ötszintes épületekért plusz 6 pontot kapunk. Akinek ez alapján a legtöbb pontja lesz, megnyeri a játékot.

Ha kedvet kaptál kipróbálni Reiner Knizia emely könnyed játékát, nézz be klubalkalmaink valamelyikére!

Crowdfunding kitekintő 2016.07.27

2016.07.28.2016.10.02.Dani

Figyelem! A mai kitekintő nyomokban licenszelt élőhalottakat, egymás ellen harcoló, menekülő törpöket, futurisztikus focicsapatokat és egészséges mennyiségű grimdark adagot tartalmazhat, megtekintését minden korosztálynak ajánljuk.

Dreadball második kiadás

A Mantic Games négy évvel ezelőtt adta ki Dreadball névre hallgató terepasztalos sportjátékát, felrázva ezáltal a már évek óta tetszhalott állapotban lévő Blood Bowl által uralt műfajt. A nagy előddel szemben a kiadó nagy hangsúlyt helyezett a termék támogatására, évente jelentek meg a szezonális csomagokba rendszerezett újabb csapatok (frakciók). Négy év azért ebben a műfajba nagy idő, és a kiadó úgy gondolta, itt az idő egy kis ráncfelvarrásra, és a Kickstarter platformhoz fordult, hogy a játék második kiadása (apróbb módosításokkal, egyszerűsített szabályokkal, javított, több játékos és liga móddal) megjelenhessen.

LINK

Evil Dead 2

A 80-as évekbeli, kultikus státuszú B-kategóriás horror paródia nyomán készült játékban a játékosok embereket alakítanak, akiket élőhalottak támadtak meg egy elhagyatott erdei házikóban. Feladataik, hogy a házat és a környező erdőt felderítve összegyűjtsék az Ex Mortis nevű könyv lapjait, hogy ezzel elűzzék a gonoszt, mielőtt a gonosz emésztené el őket. Noha a játék kooperatív, ha egy játékost legyőztek, a kártyáját megfordítva a gonosz lényekhez csatlakozik, ebben az esetben akkor nyeri meg a játékot, ha az emberek vesztenek. A játék során egy erdei házikót és egy 15 lapkából álló erdőt kell felderíteni, nem várt eseményekkel kell szembesülni, hogy össze lehessen gyűjteni a kilenc különböző lapot. A készlet a lapkákon, az eseményeket és tárgyakat jelképező kártyákon kívül, egyedi kockákat, valamint 13 műanyag figurát (egy élő és egy megszállt figura minden játékos után, plusz Ash gonosz kezét) is tartalmaz. Groovy!

LINK

Zweihänder

Újabb szerepjáték rendszer a láthatáron, ami ezúttal a grimdark és low fantasy irányvonalnak enged teret. Karaktereink nem világmegváltó félistenek, akik minden sarkon sárkányokkal küzdenek, hanem sokkal emberközelibb, halandó hősök, a maguk erényeivel és hibáikkal, akiknek az ellenfelek mellett a túlélésért is meg kell küzdeniük. A rendszer százalékos dobás és karrier alapú, emellett nem csak a fizikai, hanem a szellemi sérülést és őrületet is számon tartja. Emellett világfüggetlen is, a sötét középkortól a reneszánszig bármilyen időintervallumot képes felölelni. A szerző szerint a rendszert használva akár a Trónok Harca, a Witcher és Scott Lynch zseniális Itália-alapú Locke Lamora sorozatának fantáziavilágában is elmerülhetünk vele. Mindenesetre a kampány második napja után már 200%-os a projekt teljesítménye.

LINK

Dwarves in Peril

Mit csinálhatnak azok a hős törpék, akik egy sárkány kincsét akarják megszerezni, de közben felébred a szörnyeteg? Természetesen elmenekülnek és forró krumpli módjára próbálnak megszabadulni a kincstől (mert ugye egyszerűen nem szórhatják el, az törpéhez nem méltó), hogy ne eméssze el őket a fenevad. Ez az alapszituációja ennek a gyors partijátéknak, ahol minden játékos azonos mennyiségű kincs tokennel kezd, és egy pakli kártyából húz lapokat, amiket kijátszva vagy másik játékosra lehet kincseket tukmálni, vagy a többiek ilyen irányú szándékait tudja kivédeni. A játék addig tart, amíg valaki el nem szórja minden kincsét, vagy a sárkány lapot fel nem húzza. Ez utóbbi esetben a legkevesebb kinccsel rendelkező játékos nyer.

Race to the North Pole

2016.02.16.2016.02.16.Dani

Mi történik, ha veszünk néhány sarkkutató csapatot, kidobjuk őket az Északi-sark közepén azzal a feladattal, hogy versenyezzenek, melyik csapat ér fel teljes létszámmal a sarkkör közepén lévő hegyre? Majd mindezt megbolondítjuk a szeszélyes sarkköri időjárással, ami pillanatok alatt megváltoztatja az amúgy is hektikus erőviszonyokat? Ha az egészet nyakon öntjük a megfelelő mennyiségű humorral, megkapjuk a 2015-ös év egyik legjobb finn (parti) játékát, a Race to the North Pole-t.

Mint arról már a bevezetőben is említést tettem, a játékban sarkkutató csapatok versenyeznek, hogy felérjenek a játéktér közepén lévő hegy tetejére. A játék célja, hogy a játékosszámtól függően 2-4 főt számláló csapatunk minden tagját feljuttassuk a játéktér közepén található hegy tetejére. Ebben azért a játékostársakon kívül magának a játéktérnek is lesz, nem kicsi beleszólása.
Ami először igazán megfogott, amikor a játékot kipróbáltam Essenben, az (leszámítva a finn fejlesztő lelkesedését) a háromrétegből álló játéktér volt. Az alsó réteg a játékban akadályként megjelenő jégfalak grafikáját tartalmazza. Erre kerül rá egy kör alakú köztes réteg, ami a tényleges játékteret tartalmazza, ennek négy oldalán van a játékosok által felhasználható három kártya helye, illetve a négyzetrácsos játéktér, aminek néhány négyzete helyén hézag van, ezeket átlátszó lapokkal kell kipótolni. A harmadik réteg egy kis kör, ami a játéktér közepén lévő négy darab négyzetre illeszkedik. Összerakva a játékteret, mind a köztes, mind a középen lévő célkarika egymástól függetlenül képes elfordulni, amire a játék mechanikája erősen épít. Ezen kívül van még a dobozban négyszer négy különböző színű meeple – minden játékos egy csapatot irányít majd- , kártyák a lépésekhez, illetve a célt jelképező lapocska és a felszerelést jelképező korongok.

A játék elején minden csapat kap két felszerelést (ez a kiválasztott csapattól függ), felhelyezi a hajójára a saját csapatát jelképező figurákat és feltölti a felé eső kártyatartó helyeket három kártyával. Egy játékos a saját körében két dolgot csinálhat, kirakhat egy figurát az alaptáborba (ez a középső játéktér legalsó, játékos felé eső része) és kijátszhat egy kártyát, amivel egy figurája cselekedhet. Ezekkel a kártyákkal lehet mozgatni a játékos figuráját a kártyán lévő irányoknak megfelelően: valamilyen irányba, esetleg átlósan egy vagy két mezőt. Minden kártyán van egy-egy meeple szimbólum kék vagy piros színnel jelezve. A kék lépéskártyákkal csak lépni lehet és csak olyan területre, ahol nincs más figura. A piros színű lépéskártyával foglalt mezőre is lehet lépni, ilyenkor az ott lévő figura visszakerül a saját hajójára (ki lett ütve). Ezen kívül minden kártya sarkán van egy vagy több hógolyót tartalmazó szimbólum. Használat után a kártyát el kell dobni, és ha az eldobott kártyákon lévő hógolyók száma eléri a megadott mennyiséget, vihar következik. Ilyenkor a játéktér elfordul a még ki nem húzott kártyapakli tetején lévő kártya által meghatározott irányba (jobbra vagy balra, bizonyos negyednyit). Ilyenkor amellett hogy más pozícióba kerülnek a játékosok, még a játéktér is megváltozik, köszönhetően a játéktéren lévő hézagoknak és az általuk felfedett újabb és újabb jégfalaknak. Ezután a játékos feltölti a maga előtt lévő kártyákat.

A játék során a kártyákon kívül még, egyszer használatos tárgyakat is ki tudunk játszani a célunk elérése érdekében. Ezek a tárgyak lehetnek segítőek vagy ártóak. Minden csapat két fix, segítő tárggyal kezd és a játékos húz egy tárgy tokent ha kiüti egy másik játékos bábuját, illetve ha elsőként bejuttat figurát a játéktér közepére (igaz, ezek között ártóak is lehetnek már).

A játéktér közepén lévő kis kör tartalmazza a célt, ahova be kell juttatni a játékosokat. A cél négy mezőt fed le és egy vagy két bejárata van, ahol be lehet léptetni a figurákat a célba. Az a játékos nyer, aki először juttatja be az összes figuráját a célba.

A játék nagyon pörgős és folyton változó táblájának köszönhetően újabb kihívásokat jelent a sarkkutatóink számára. Előfordulhat, hogy a középső cél csak egyetlen irányból közelíthető meg, köszönhetően a térkép fordításnak, a sok-sok jégrepedésnek és 2-3 jegesmedvének!

A játék lehetőséget ad a játékosok között sok interakcióra, mint a hócsata – azaz visszaküldjük egyik játékos társunk bábuját az induló táborba, vagy akár a tábla direkt forgatása (sok hólabdás kártyák kijátszásával).

Egy igazán szórakoztató társasjáték mindenki számára!

Flash Point: Fire Rescue

2016.01.05.2016.01.07.Varga Balázs

2001. szeptember 11-én 343 New York-i tűzoltó veszett oda az Ikertornyoknál. Három évvel később elindult Denis Leary főszereplésével, a hős tűzoltóknak emléket állító, hét évadot megélt Ments meg (Rescue me) c. amerikai televíziós sorozat. Manapság a 2012-ben debütált Lángoló Chicago (Chicago Fire) tarja lázban a tűzoltós filmek szerelmeseit. Valamint, még nem beszéltünk azokról a hollywoodi filmekről (Pokoli torony, Lánglovagok), amelyek kisebb-nagyobb sikerekkel a hős tűzoltók életét és munkáját mutatták be.
Egy biztos, manapság, amikor a társasjátékozás reneszánszát éli, és egyre népszerűbb Magyarországon is, egyre több ember fedezi fel azt, hogy van élet a Gazdálkodj okosan-on és a Ki nevet a végén?-en túl. A kooperatív játékok pedig egyre kedveltebbek. E játékok lényege, hogy a játékosok egymással/egymásért vannak, összefogás/összedolgozás nélkül pedig nem fognak tudni nyerni.
Kevin Lanzing 2011-ben alkotta meg Flash Point: Fire Rescue nevű kooperatív tűzoltós társasjátékát, amely ma már a második kiadásnál tart, bizonyítván népszerűségét. A játékhoz azóta számos kiegészítő is megjelent, mi azonban most az alapjátékot fogjuk bemutatni.

A játékot 1-6 játékos játszhatja. Tűzoltókat alakítunk, és célunk, hogy kimentsünk az égő épületből hét áldozatot, mielőtt az épület leégne vagy összedőlne. Ha ez sikerül, megnyertük a játékot, ha nem, vesztettünk.
A játék egy kétoldalas játéktáblát tartalmaz, tehát az elején eldöntjük, hogy melyik oldalával játszunk. Ezután, ha nem a családi verzió mellett döntünk, akkor szerepet választunk. Nyolc specialista kártya található a dobozban, mindegyik specialista rendelkezik egy rá jellemző speciális tulajdonsággal. (Egyszerre mind nem lehet a pályán, mivel a játék max. hat fővel játszható. Arra viszont lehetőségünk van, hogy játék közben lecseréljük a karakterünket egy másikra.) Ezután a játék nehézségi szintjétől függetlenül robbanások sorozatát hajtjuk végre a játék szabályainak megfelelően (itt jegyeznénk meg, hogy a játék angol nyelvű szabályismertetővel rendelkezik, de az alapjátékhoz az internetről letölthető a magyar nyelvű szabálykönyv is). Ezután felhelyezzük a veszélyes anyagokat, amelyek tovább nehezítik a játékot és még nagyobb lesz a robbanások esélye, mint a családi verzióban. Majd, ezt követően felkerülnek az áldozatokat (POI) jelölő kis kék körlapok (kérdőjellel felfelé). Az áldozatok némelyike téves riasztásként funkcionál (magyarán nincs a körlap másik oldalán semmi). Az ajtókat ne felejtsük el feltenni, mint ahogy a mentő-és a tűzoltóautót sem. Végül mindenki elhelyezi a tűzoltó bábuját egy neki tetsző mezőn az épületen kívül – és kezdődhet a játék.
Először a kezdő játékos végrehajtja az akcióit (léphet, füstöt/tüzet olthat, ajtót nyithat/csukhat, áldozatot kereshet (ez ingyenes, nem kerül akciópontba) és cipelheti őket. Ezután dob. Két dobókockával dobunk, egy hatoldalú pirossal és egy nyolcoldalú feketével. A dobókockák adják meg azt a koordinátát, ahová le kell helyeznünk egy füstjelzőt, de ha az adott mezőn már található ilyen, vagy a szomszédos mezőn tűz van, akkor átfordítjuk a tűz oldalára. Ha viszont egy tüzes mezőt dobunk ki, bekövetkezik a robbanás. A robbanás négy irányba terjed (fel, le, balra és jobbra, átlósan sosem). Ennek több következménye is lehet. Ajtók robbanhatnak be (le kell őket venni a tábláról), falak sérülhetnek (fekete kockát kell rájuk tenni, ha két darab fekete kocka van a falon, az beomlott, szabad rajta az átjárás, persze ilyenkor a tűz is átterjed), füstjelzők fordulhatnak át tűzjelűvé, elveszíthetjük az áldozatokat, illetve kiüthetjük a tűzoltókat (aki ilyenkor kikerül a mentőre és újra be kell jönnie az épületbe). Arra mindig figyeljünk, hogy három POI jelzőnek kell minden esetben fent lenni a játékmezőn, dobókockákkal kell kidobni a koordinátáit. Ha tűzjelzős mezőt dobunk ki, akkor a táblán található nyilak útját követve a legközelebbi üres, füst vagy veszélyes anyagot tartalmazó mezőre helyezzük le. POI jelző kétféleképpen kerülhet ki az épületből: kivittük vagy elvesztettük. Miután a játékos köre véget ért, a következő tűzoltón a sor. Ebben a verzióban már megjelenik a tűzoltó-és a mentőautó. Előbbi a tűzoltást segíti, utóbbi pedig azt a célt szolgálja, hogy az áldozat csak akkor számít kimentettnek, ha elcipeljük a mentőautóhoz. A járművekkel utazhatunk is, az autókra való felkapaszkodás és a leszállás nem kerül akciópontba, de az utazás a járművekre vonatkozó akciópontok levonását vonja maga után. Olykor azonban szükség van erre, ha például az épület másik oldalára akarunk gyorsan eljutni.
A játékot akkor nyerjük meg, ha sikerül hét áldozatot kimentenünk, mielőtt az épület leég (elfogynak a füst/tűz jelzők), összedől (elfogynak a fekete kockák) vagy bent ég négy áldozat. Ha utóbbi három feltétel valamelyike előbb teljesül, mint hogy kihoznánk a hetedik áldozatot, vesztettünk.

A játék tartalma:

Egy kétoldalas játéktábla
6 tűzoltóbábu (az új kiadásban már tűzoltófigurákat formáznak)
33 fenyegetésjelző (egyik oldalon tűz, másikon füst)
18 POI jelző (12 áldozat és 6 téves riasztás)
24-24 sérülés jelző ill. tűzfészek jelölő
21 akciójelző
8 ajtójelző
3 gyógyítás jelző
6 gyúlékony anyag
2 jármű (tűzoltó-és mentőautó)
6 játékos kártya a tűzoltók színeiben (piros-fehér-zöld-sárga-kék-narancs)
8 specialista kártya (Kapitány, Felcser, Képalkotó technikus, Haboltós, Veszélyes anyag elhárító, Mentési specialista, Tömlőkezelő, Általános tűzoltó)
2 dobókocka (piros D6 és fekete D8)

A Flash Point: Fire rescue jó szórakozást nyújt családoknak, baráti társaságoknak egyaránt. Ajánlott a kooperatív játékokkal most ismerkedőknek, az ilyen típusú játékokat kedvelőknek és azoknak is, akik szeretnének bátor tűzoltók bőrébe bújni, a végén hősként ünnepeltetni magukat és persze társaikat.

MOW – Kerüld a büdös teheneket!

2015.12.15.2015.12.16.Rempi

A Mow egy könnyed parti kártyajáték, amiben az a célod, hogy a lehető legkevesebb büdös tehenet tereld be a karámodba. Hogy mennyire szaglik egy ilyen jószág? Azt a kártyán látható legyek száma határozza meg. A játék több körből áll, és az veszít, akinek előbb gyűlik össze száz, vagy annál több legye.

A játék kezdetekor minden játékos kap öt kártyát a kezébe, a maradék lesz a húzó pakli. A kártyákon számok vannak feltüntetve nulla és tizenhat között. Ezekből a kártyákból kell csordát építeni úgy, hogy a játékosok szépen sorban, a lerakott kártyá(k)nál nagyobb, vagy kisebb számértékű lapot tesznek le a sor egyik végére. Nem muszáj „szomszédos” számnak lennie, azaz egy 7-es mellé nem kell 6-ost (vagy 8-ast) rakni, csak az a fontos, hogy a számsornak sorrendhelyesnek kell lennie, azaz nem lehet beszúrni kártyát a sorba (persze van kivétel is, de erről picit később).

A kezdő játékos – akinek a legfrissebb az emléke egy igazi tehén látványáról – lerak egy kártyát, majd a maradék pakliból húz egy új kártyát, hogy mindig öt lap legyen a kezében (hihetetlen, hogy hányszor el tudjuk felejteni a húzást). A következő játékos lerak a lap mellé egy nagyobbat, vagy kisebbet, húz, majd jön a következő játékos, és így tovább. Aki nem tud lapot lerakni, azé a csorda; összeszedi a lerakott kártyákat, és maga mellé teszi őket (ekkor még nem kell legyeket számolni)! Illetve, taktikai megfontolásból be lehet terelni egy csordát a karámba, például ha nem túl bűzös a helyzet…
Amikor már nincs több kártya a húzó pakliban, akkor az épp’ aktuális csorda lesz az utolsó. Miután ezt is beterelte valaki, akkor jöhet a legyek megszámlálása, és összesítése egy papírlapon (a játékhoz adtak papírt és ceruzát is – a Mow Big Box esetében).

Vannak speciális tehenek is. Például van a tolakodós fajta, aki két már lerakott lap közé befurakszik, de csak akkor, ha van még közte (szám)hely, azaz egy 6-os és 8-as közé bemehet, de 6 és 7 közé már nem, mert nincs neki helye. De van olyan is, aki másik tehénre lép fel, netán nem kell helyette húzni lapot, és innentől már csak négy lapból játszhatunk.

Még annyit, hogy két paklit kapunk, a zöld betűs hátlapú MOW csomagot 2-5 játékos esetében használjuk. Amennyiben ennél többen vagyunk, akkor keverjük bele a sárga paklit is (persze kevesebb játékosnál is bele lehet keverni, csak úgy gyorsan meglesz a 100 légy. Azaz játsszátok 200-ig!!! 🙂 )
A játékban van egy beépített kiegészítő kellék is, amit használjatok bátran. Ez egy fényérzékelő és egy hangszóró, ami ha bekapcsol, tehénbőgést hallat! Pompás aláfestő hangot biztosít miközben játékostársunk betereli a marhákat a karámba és nincs is annál jobb, mint nézni a szomszédos asztalnál ülőket, akik a hang forrását keresik!

Nagyon jó kis könnyed és vicces társasági játék, nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek!

BANG! Van lövésed, kivel vagy?

2015.09.25.2015.09.25.Reni

A vadnyugati témájú sokak által ismert, egyik leginkább kedvelt party játékot szeretném nektek kicsit bemutatni.

A BANG! játékot 4-7 személy számára tervezték, 8 éves kortól, könnyed kikapcsolásképpen, hiszen játékideje is maximálisan 40 perc.

A jó, a rossz és a csúf – mert nem szép dolog mindenkire lődözni

bang_colt — Alapfegyver – azért ez is több a semminél

A játékban három szerepkör közül osztanak nekünk egyet (vagy húzunk magunknak, ahogy tetszik): seriff, seriff helyettes, bandita vagy renegát személyében játszunk. A „táplálkozási lánc” igen egyszerű, a seriff próbálja megvédeni a lakosságot a banditáktól, ebben segítségére van a helyettese. Ők ketten játszanak a gonoszok ellen; a banditák célja, hogy a seriff meghaljon, ehhez pedig legtöbbször helyettesével is végezniük kell. A renegát pedig próbálja túlélni a lövéseket, hiszen az Ő dolga utolsónak maradni és utolsóként végezni a seriffel.

A játékosok ezen felül kapnak egy-egy megszemélyesített kártyát is, amelyek plusz képességekkel bírnak a játék alatt (pl. több lap húzását teszik lehetővé vagy alapból adnak egy nagyon erős lőfegyvert). Ezek a kártyák határozzák meg azt is, hogy hány élete lesz valakinek (töltény token). A seriffünk, hogy több esélye legyen a jónak győzni, egy életponttal többel kezd, mint amennyi a kapott karakter kártyáján szerepel.

A seriff kártyát húzott játékos felfedi kilétét, megkapja a seriff-csillagot (special edition tartozék, de vághattok ki otthon sárga kartonból!) és megkezdheti a találgatást – ki van mellette és ki akarja a vesztét?

Egy játékos köre:
Két lapot felhúz, lepakolja az extra képességeket nyújtó lapjait (pl. egy Musztángot és egy Karabélyt), majd kijátssza a többit. Köre végén csakis az élet erejének (5, 4, 3, 2 vagy 1) megfelelő mennyiségű lapot tarthat meg, tehát nem érdemes tartalékolni. Személyes tapasztalat, hogy egy ’Nem talált!’, ’BANG!’ és ’Sör’ kártyának feltétlen kell nálunk lennie, mikor befejezzük a körünket. Nem sok bandita veszi jó néven, ha rájuk lősz – és sajnos az alapjátékban nem lehet visszatérni halálunk után.

Kártyák:

BANG! – rálősz valakire (remélhetőleg nem a társadra)
Nem talált! – kellemetlen, nem neked, hanem annak, aki most akart épp kiejteni
Sör – újra életerősek vagyunk (legalábbis 1-el javulnak esélyeink a túlélésben)
Kocsma – mindenki élet ereje feljebb kúszik eggyel
Börtön – a seriff kivételével bárkit börtönbe küldhetünk, ebben az esetben a játékos köre elején lapot húz erre a kártyára, hogy kikerül-e, ha igen, cselekedhet utána
Dinamit – elindítjuk, ha rossz lapot húz rá valaki, 3 életet veszít
Fegyverek sokasága – minden fegyvernek külön látómezeje van. Alap esetben a játékosok a mellettük lévő játékosra tudnak lőni (ha nincs olyan extra képessége, hogy távcső kellene hozzá). A játék során plusz lapokkal ez módosul, és előfordulhat, hogy egy Musztáng jóvoltából sebezhetetlenné válik valaki a többiek gyenge fegyvereivel.
Indiánok – autentikus lap, már csak a kiabálás hiányzik! Aki nem tud rájuk lőni, az veszít az életéből.
Hordó – ha meglőnek, lapot húzol a sikerességére.
Párbaj – bárkit kihívhatsz párbajozni, attól független, hogy „látod-e”. Ilyenkor addig rakjátok a BANG! lapokat, amíg van. Akinek előbb elfogy, az veszít az életerejéből.
Postakocsi – mindenki választhat egyet a kipakolt lapokból.

Összességében egy pörgős, nevettető partyjáték, amelyben ha szemfülesek vagyunk, a második-harmadik körtől már nem vaktában lövöldözünk.

Ajánlom hozzá hangulatfestő zenének Ennio Morricone – Volt egyszer egy Vadnyugat-ját esetleg A jó, a rossz és a csúf főcímdalát.

Takenoko

2015.09.24.2015.10.01.Misi

Hadd mutassam be nektek ezt a könnyed, gyorsan megtanulható, szépen kivitelezett családi játékot; melynek a mesébe illő környezete, egy remek taktikai játékot rejt magában, ahol a saját pontjaik gyűjtögetése közben, könnyedén kibabrálhatunk a többiekkel is.

A játékosok megbízást kaptak Japán császárától, hogy gondoskodjanak a Kínai uralkodótól ajándékba kapott óriáspanda megfelelő elhelyezéséről és gondozásáról.
A játékosok feladata lesz művelni a bambuszkertet, a panda élőhelyét, öntözni és gondját viselni a három fajta bambusznak a kertész segítségével, valamint megetetni a pandát a megfelelő bambuszhajtásokkal.

A játék elemei:
Célkártyák: Három féle van belőlük, parcella-, kertész- és panda célkártyák. Ezek teljesítésével gyűjthetjük győzelmi pontjainkat.

Kertész: A kertész figuráját mozgatva, az öntözött, egymáshoz csatlakozó azonos színű parcellákon tudjuk növeszteni a bambuszokat.

Panda: A panda figuráját mozgatva etethetünk vele egy hajtást arról a parcelláról, ahol mozgását befejezte, ez a hajtás a játékostáblánkra kerül.

Császár: A játék végén a császár megnézi a kertet, kihirdeti a játék győztesét.

Játékostábla: Minden játékos saját játékostáblával rendelkezik, melyen a két saját akciójelölőjével jelölheti az adott körében végrehajtandó cselekvéseit, láthatja rajta az időjárás kockával kidobott hatást. Ezen tárolhatja a még fel nem használt öntözőcsatornáit, fejlesztéseit, illetve az elraktározott, megevett bambuszokat.

Parcellák: Egy tavi mező, ez a kezdő eleme a bambuszkertnek, innen indulnak majd az öntözőcsatornáink. Három féle színű földlapkák (zöld, sárga, rózsaszín), melyeken azonos színű bambuszokat lehet növeszteni.

Időjárás kocka: A kocka segítségével határozzuk meg, hogy a körünkben milyen időjárás lesz hatással a kertre, ezáltal a bambuszok fejlődésére.

Öntözőcsatornák: Ezek segítségével tudjuk vízzel ellátni a parcellákat a központi tavi mezőtől.

Bambuszok: Zöld, sárga, rózsaszín színben, az azonos színű öntözött parcellákon növeszthetőek, maximum négyes magasságúra.

Fejlesztések: Három féle van belőlük, néhány alapból megtalálható a parcellákon, illetve utólag felhelyezhetőek a parcellákra. A víznyerővel öntözötté tehető az adott parcella, a trágyával gyorsítható a bambuszok növekedése, illetve a kerítéssel elzárhatjuk a bambuszokat a panda elől, így nem tudja megenni az adott parcellán növő bambuszokat.

takenoko_panda — „A panda is jól lakik és a bambusz is megmarad.”

A játék menete:
A központi tavi mező körül kezdjük a közös bambuszkert építését, kezdetben ezen a mezőn helyezzük el a panda és a kertész figuráját is. A játékosok saját körükben dobnak az időjárás kockával, majd ennek a hatását figyelembe véve, a két akciókorongjukkal jelölik a táblájukon, milyen akciókat hajtanak végre. Ezek a következők lehetnek: új parcella lehelyezése, öntöző csatorna elvétele a készletből, a kertész, vagy a panda mozgatása, illetve új célkártya húzása.
A körünkben választandó cselekvésünket a kockadobás nagy mértékben befolyásolja, mert ennek hatására végrehajthatjuk akár ugyanazt az akciót kétszer, vagy két akció helyett 3 különbözőt is a körünkben. A villám hatására például a pandát mozgathatjuk el bárhová, és onnan megkapjuk az általa megevett bambuszt, vagy egy parcellán az eső hatására növeszthetjük a bambuszt eggyel, vagy a felhők hatására választhatunk egy tetszőleges fejlesztést is. De ha épp szerencsésen dobunk, akkor mi dönthetjük el, hogy milyen időjárási hatás érje a bambuszültetvényeket.
A játék elején célszerű az új parcella elhelyezését választanunk, hogy tudjanak hol nőni a bambuszok. Valamint öntözőcsatornát gyűjtenünk, mert utóbbiak hamar el tudnak fogyni a játékban. A későbbiekben már elég, ha a pandával lelegeljük a mások által megtermelt bambuszt és begyűjtjük a pandás célkártyákért kapható pontokat. Vagy pedig a kertész, egy-egy megfelelő helyre való juttatásával elég magas bambuszligeteket alakítunk ki, hogy sikeresen teljesíthessük a kertészes célokat. Hacsak valaki épp nem legelteti le őket azelőtt, hogy teljesíthetnénk a feladatot és megkaphatnánk érte győzelmi pontunkat.

A Takenoko egy szépen kidolgozott, könnyed családi társasjáték , mely két fővel is ugyanolyan jól játszható, mint három vagy négy fővel. A játékot 13 éves kor felettieknek ajánlják, de 8 éves kor feletti gyerekekkel is könnyen játszható, elég kihagyni az időjárás kocka használatát, hogy számukra is játszhatóvá, könnyebbé tegyük a játék menetét.

Akiknek nem lenne elég a bájos pandából, azoknak ajánlanám a játék idén megjelenő kiegészítőjét is, a Takeneko: Chibis-t, melyben a pandamama figurája mellett számos más újdonság is helyet kapott a dobozban.

New York királya (King of New York)

2015.09.08.2015.09.24.Reni

A remek Tokió királya társasjáték továbbfejlesztése. Ugyanolyan pörgős és szórakoztató, de több taktikai lépést tartogat a játékosok számára!
A szörnyek ezúttal Amerikába is eljutva, New York városát veszik támadásba. Azon túl, hogy lerombolni szeretnék, celebek (Szupersztár kártya) és a szabadság védelmezői (Szabadság szobor kártya) is akarnak lenni.
A játékpálya komplikáltabb és immár az amerikai hadsereg is közbeszól!

A játék elemei:
Játéktábla, amelyen New York város részei kerületekre osztva találhatók (Alsó-, Felső- és Középső-Manhattan, Bronx, Queens, Staten Island és Brooklyn).
6 darab speciális dobókocka, ezúttal számok helyett koponyafejjel, épületromboló ábrával és csillaggal ellátva – a szív, a pénz és a karom ábra maradtak az alapjáték szerint.
Speciális lapok paklija.
Energiakockák, amelyek pénzként funkcionálnak (köznyelven csak ’saláta’).
Hadsereg/épület lapkák, három erősségben.

A játék menete:
A Tokió királyához hasonlóan, a kezdő játékos kilétét dobással döntjük el, aki a legtöbb
karmot dobja a köre végén, az be kell, hogy mozogjon (ezúttal) Alsó-Manhattan-be.
Miután ezt megállapítottuk, mindenki, még a kezdő játékos is valahová leteszi a szörnyét New Yorkon belül (Manhatten-be senki nem pakolhat és egyszerre csak két szörny lehet egy körzetben).
Az első eltérés a két játék között máris kibukik: a szörnyek ezúttal mind felkerülnek a játékpályára.
Ez, mivel a játék megkezdése előtt minden körzetbe felpakolásra kerültek hadsereglapkák, első perctől kezdve fenyegeti a szörnyecskéinket. Nincs nyugalmas perc, vegetatív kivárása a győzelemnek, muszáj támadnunk, hogy életben maradhassunk!
A New York királyában Manhatten körzete az, ahova bekerülnek a játékosok karom dobásakor, majd ahonnan pofozhatnak minden kívül lévő szörnyet – és fordítva.
A szabályok ugyanazok: aki bent van, nem gyógyulhat szív dobásakor. A bent lévő szörnyek a pofonokért cserébe bezsebelnek jó pár pontot: amikor bekerülnek és ha ott kezdik a körüket.
Mik is azok a hadsereg lapkák? Amerika hadereje megelégelte, hogy (óriás) bogarak rágják a Nagy Almát, és amikor épületet rombolsz, (azt átfordítva) megjelenik a hadsereg is.
A lapkák hátán lévő hadsereg megtámadja azt a körzetben lévő szörnyet, amelyik legalább egy halálfejet hagy a dobásai végén. Annyit sebződik a szörny, ahány felfordított hadsereg volt a körzetben. Ha kettő halálfej marad, akkor minden szörnyet érint abban a kerületben a támadás, ha három halálfejet sikerült kidobnia, akkor mindegyik szörnyeteg sebződik, ahol a körzetben van hadsereg. Aki ezt dobta, megkapja a Szabadságszobor kártyát – hiszen beépített téglaként megvédte New York városát a szörnyektől – , amíg birtokolja azt, addig +3 győzelmi ponttal számolhat. Amint valaki más kidobja a 3 halálfejet, azon túl, hogy mindenki sebződhet, átveszi a kártyát is magához, a pontokkal együtt.
Ezen felül a szörnyeink szeretnének New York celebjeivé is válni. Ezt szolgálja a dobókockákon látható csillag jel is. Ha valaki 3 darab csillagot kidob, akkor megkapja a Szupersztár kártyát.
A kártya, a celebek életét tükrözi: csupán a csillag kidobásával máris győzelmi ponthoz és hatalmas előnyhöz juttatja a hírességet.

A játék fejlesztőiről elmondhatjuk, hogy törekedtek a játékmenet gyorsítására. Ugyanis, ha mindez nem lenne elég, még olyan speciális kártyákkal is ellátták a paklit, amik akár természetes szelekciót hajtanak végre a játékosok szörnyei között, vagy ingyen is megszerezhetők – több-kevesebb előnnyel.
A játék sokkal mozgalmasabb, sokkal összetettebb – több stratégiára ad lehetőséget és bár alapvetően szerencsére épít, a speciális kártyák nagyobb hangsúlyt kapnak már, mint a Tokió királyában.

A játék lényege ezúttal is az, hogy Duncan MacLeod-ként utolsók maradjunk, vagy mi gyűjtsük össze legelőször a 20 győzelmi pontot.

Boardgamegeek.com-on a játék adatlapja itt olvasható: King of New York

Tokió királya (King of Tokyo)

2015.09.05.2015.09.24.Reni

Ki lesz Tokió királya? Akarom mondani, a legfélelmetesebb és vérengzőbb szörnye?
A játék egyszerű, szórakoztató és pörgős partijáték, amelyben Tokió városát ostromló szörnyek bundájába vagy éppen kitinpáncéljába kell bújnunk. Ezeknek a szörnyeknek egy céljuk van: rombolva győzni, közben nem kímélni a többi szörnyeteget sem.

A játék kellékei:
6 darab speciális dobókocka, amellyel 1, 2, 3 számjegyeket, karmot, szívet és energia villámot dobhatunk ki.
6 szörny figura, mindegyikhez egy-egy számláló tábla, amellyel nyomon követhetjük az életerők és győzelmi pontok alakulását.
Játéktábla, amely Tokió városát és Tokió kikötőjét ábrázolja. Alap esetben belső Tokióba kerülnek a szörnyetegek (2-4 játékosig), ha 5-6 játékossal megy a pofozkodás, akkor város kikötőjébe is bevonulhat valaki az óriásával.
Speciális lapok paklija.
Energiakockák, amelyek pénzként funkcionálnak (köznyelven csak ’saláta’).

A játék menete:
A játék legelején mindenki dob a 6 darab kockával, akinél a legtöbb karom kerül kidobásra, az fog kezdeni, egyúttal köre legvégén bevonulni Tokió városába a szörnyével.
Nagyobb társaságnál plusz egy szörny tartózkodik a város kikötő részében.
A játékosok, körük kezdetekor először dobnak a 6 kockával, ha nem tetszik nekik a dobásuk eredménye, még kétszer újradobhatnak. Nem kötelező verekedni, de nem is árt!
A játéknak ennél a pontjánál van lehetőség a legtöbb taktikázásra;

a villámjeleket tartsa-e meg a játékos (azaz pénzt kapjon, amivel később speciális tulajdonságot biztosító kártyát vesz)
győzelmi pontokra hajtson (a kockák számmal jelölt oldalai, ha három ugyanolyant dob ki, akkor vele megegyező számú győzelmi pontot kap)
szíveket gyűjtsön (hiszen azzal gyógyulhat valaki – kivéve, ha épp Tokió városában pofozkodik)
vagy karmoljon (ha kint tartózkodik, akkor a Tokióban és az öbölben lévő szörnyet/szörnyeket, ha bent van a játéktáblán, akkor az összes többi játékos szörnyetegét üti).

A játékból hihetetlen könnyű kiesni, mivel aki először bekerül Tokióba, annak nincs még szuperképességet adó speciális kártyája, ám mindenki, aki kívül tartózkodik Tokión, Őt üti.
Csalóka a 10 életpont is, mivel 6 kockából 6 karom is kidobható, tehát ha az első játékosnál nem kiáltottunk fel: „Akkor én most kimegyek!” – simán kieshetünk a játékból az utánunk következő második játékosnál.
Ha abban a „szerencsés” helyzetben vagyunk, hogy be-, majd még élve ki is kerültünk Tokióból, akkor az a szörny, aki bántott minket kötelezően be kell, hogy mozogjon a városba.
Hogy mért érdemes Tokióban lenni? Az a szörny, aki bekerül, +1 győzelmi ponttal lesz gazdagabb, és amikor a körét bent kezdi +2 győzelmi ponttal lesz több.
Nagy hátrány, hogy itt a szörnyek hiába dobnak szívecskét, nem gyógyulhatnak Tokió területén.
A játék során több stratégia felépíthető;

van, aki a pénzre gyúr és a speciális kártyák birtokában akar győzni (ilyenek például azok a lapok, amelyek +2 életpontot, azaz a szörny innentől kezdve 12 életerővel rombolhat tovább a városban, vagy az a kártya, aminek megvételével szörnyünk haláláig plusz 2 dobókockát használhatunk);
van, aki pofonokat osztogat és minden szörnyeteget ki akar ejteni – bármiféle stratégia felépítése nélkül;
van, aki meghúzza magát, pofont sose hagy a köre végére, nehogy be kelljen vonulnia a városba és csendesen figyeli a történéseket (talán Ők a vegetáriánusok?)
és van, aki csak dobál és lavírozik – miközben jókat nevet a lehetetlen helyzeteken.

A játék lényege tehát, hogy vagy gyűjtsünk össze 20 győzelmi pontot, vagy egy kisebb Hegylakó beütéssel, de mi maradjunk utoljára életben!

A játék 2012-ben elnyerte a „Legjobb partyjáték”, „Legjobb családi társasjáték” és „Legjobb gyerekjáték” Golden Geek Award díjakat a BoardGameGeek közönségszavazásán.