Brink of Battle

Brink of Battle

Sokféle különböző korokban játszódó és stílusú wargame létezik, de mindig van olyan dolog (szabály, felszerelés, stb…), amit a játékos 13275767_498325000354947_1860517119_nhiányol a saját csapatából vagy éppen a játékrendszerből. És bármennyire imádja a játékot, néha álmodozik, hogy mi lenne, ha lehetne…! Erre a vágy/szabadság érzetre reagálva született meg a Brink of Battle wargame játék. Bár eredetileg csak a hadi játékokat hívatott szimulálni, azóta kiegészült mind a Fantasy, mind a Sci-Fi elemeket behozó kiegészítőkkel és szabályokkal.
A Brink of Battle-t Robert A. Faust találta ki. Az alap elgondolás egy olyan13277915_498325017021612_1282612483_n figura független rendszer létrehozása volt, mellyel el lehet játszani bármilyen csatát az ókortól kezdve napjaink hadviseléséig. Az elképzelése nagy sikert aratott, és nem kellett hozzá sok, hogy kiadjanak hozzá kiegészítőket. Azóta az ókori csatáktól kezdve a Fantasy vagy épp Steampunk harcokon át egészen az űrkorszak esetleg a Zombi apokalipszis harcáig mindent meg tudunk jeleníteni a kiegészítőket felhasználva. A re13235847_498325010354946_604818995_nndszer nagy előnye, hogy olyan nagy szabadságot ad a játékosoknak a seregük megalkotásában, hogy még ha ugyanolyan figurákat veszünk is alapul, majdhogynem lehetetlen két ugyanolyan csapatot összeállítani. Ráadásul a szabályok használatával, a megjelent kiegészítők figyelembe vételével, vagy éppen azok egyes részeinek kihagyásával mára már gyakorlatilag mindent le lehet modellezni a Brink of Battle rendszerével. A figurák is olyanok, amilyenek nekünk tetszenek (nincsen előírt figura), és a talp formája / mérete sincs meghatározva hozzá.

13275219_498325013688279_1239661202_o
De lássuk, hogy ez hogyan működik a gyakorlatban! Először kitaláljuk melyik korban, milyen kiegészítőket használva akarunk sereget alkotni, majd meghatározzuk a pontértéket, ami igazából a sereg méretét szimbolizálja. Ha ezzel megvagyunk, akkor el kell dönteni a seregünk típusát, ami három féle lehet. A típus meghatározza, hogy melyik egységtípusokra mennyit költhetnek a játékosok a teljes összegből.
A három egység típus a következő:
Vezető, belőle mindig csak egy lehet. A Veteránok speciálisan képzett, vagy öreg katonák, és végül az egyszerű Katonák, akik a legtöbb esetben a csapat vagy sereg gerincét alkotják. A sereg típusok a következők lehetnek:
Az Általános sereg közepes nagyságú, és minden egység típus megtalálható benne. Az Elit sereg sok Veteránnal és minimális Katonával rendelkezik, míg a Horda minimális Veteránt, ellenben sok Katonát hozhat.
Miután a meghatároztuk a seregünk típusát, meg kell vennünk hozzá az egységeket. Minden egységnek a pontértéke a Tulajdonságaikból, a Képességeikből és a felszerelésük pontértékéből áll össze.
A tulajdonságok az egység alap értékeit határozzák meg, míg a tulajdonságok nagyságát a ráköltött pontok mennyisége. Ezeket az értékeket természetesen a szabálykönyvben találjuk meg.
A három tulajdonság, amikkel dolgoznunk kell a Harc, a Vezetés és a Test. A Harc, mint a neve is mutatja, a harci készséget mutatja, de ugyanakkor ez az érték számít a mászás vagy ugrás próbáknál is. A Vezetés a karakter parancsnoki képessége mellett a bátorságát és eltökéltségét is jelöli. A Test a karakter sebzések elleni ellenállása, és a sebzés bónusz is ettől az értéktől függ. A tulajdonságok a játék közben a próbáknál plusz értékként adódnak hozzá a sikerünkhöz. Ez úgy működik, hogy a játékos egy vagy több tízoldalú kockával dob (a helyzetnek és a Képességeknek megfelelően), és ha elér egy megadott célszámot, vagy meghaladja azt, akkor sikerült a próba. Ha a játékos az ellenfele ellen teszi a próbát, akkor természetesen nagyobbat kell dobnia az ellenfél dobásánál.
Ugyancsak a Képességek határozzák meg a figura tudását vagy lehetőségeit. Az, hogy egy figurának mennyi képessége lehet, függ attól, hogy milyen a típusa.13275650_498325003688280_1093437698_n
Egy Vezető három képességgel rendelkezhet, a Veteránok kettővel, míg a Katonák csak egy Képességgel rendelkezhetnek. A képességek nagyon változatosak, és vannak olyanok közöttük, amiket csak egy bizonyos korban/korokban lehet választani. Ilyen a Lovag képesség is, melyet csak az első korban lehet választani, vagy az Ejtőernyős, amit kizárólag a harmadikban alkalmazhatnak a játékosok.
A felszerelés is koroktól függően választható, de itt figyelembe kell venni, hogy az egyes figuráknak menni a Test értéke, ugyanis az meghatározza, hogy mennyi felszerelést bír el. Bár nincsen semmilyen szabály azzal kapcsolatban, hogy mennyi felszerelése lehet egy figurának, a Test érték így mégis egyfajta korlátot szab.
A játék körökre osztott, mint a többi wargame, dám a Brink of Battle-ben azt, hogy ki kezd, próbával határozzuk meg. A két Vezető figura vezetési értékével kell dobni, és aki nyer, azé lesz kezdeményezés. Ezután a játékosok felváltva aktiválják a figurákat, de csak annyit képesek aktiválni, amennyi a vezető vezetési értéke, illetve, aki nyerte a kezdeményezés próbáját, annak plusz három pont jár. Aki vesztett, az kap egy speciális lehetőséget a Parancstörést, aminek segítségével körönként egy alkalommal beelőzheti az ellenfél aktuálisan aktiválódó figuráját, ezáltal előbb cselekszik, mint az ellenfele. Ám ezután a lépés után az ellenfél is felhasználhatja ezt a speciális akciót a következő aktivációnál egyszer, amennyiben akarja. A csata addig tart, amíg valamelyik fél serege menekülésbe kezd, vagy az egyik játékos fel nem adja.
Összefoglalva a játék élvezetes, a képességek nagyon egyediek és hangulatosak, és mivel nincs figura megkötés sem, a Brink of Battle a többi ilyenfajta játéknál sokkal szabadabb terepet enged az egyéni ízlésnek.
Klubunkban lehetőséged van a Brink of Battle rendszerével is megismerkedni, jelentkezz bátran! Ne feledd; ha szeretnéd kipróbálni, hogy milyen, amikor saját magad alkotod meg seregedet, vagy ha már van is seregkoncepciód, akkor ezt a játékot neked találták ki.

Battles of Westeros

Battles of Westeros

Az Ifjú Farkas, a Hegy, Tyrion, vagy éppen Nagyhordó Umber, nevek amiket egy Trónok harca ismerőnek/olvasónak/nézőnek/fanatikusnak nem kell bemutatni. Könyvek vagy a sorozat formájában végigizgulhatjuk a kalandjaikat, bepillantást nyerhetünk mindennapi életükbe, átélhetjük, hogyan küzdötték meg a csatáikat.

A Battles of Westeros a legutóbbira koncentrál: mi irányíthatjuk az Északiak sosem felejtő seregét, vagy éppen a Lannisterek adósságait mindig megfizető katonáit. A fent említett vezetők – és még mások – bőrébe bújhatunk eme király játék által.

battles-of-westeros-commander-gregorA játékban egy hexás táblán játszhatjuk le Westeros többé-kevésbé ismert „történelmi” csatáit.

Előkészületképpen fel kell építenünk a hadszínteret, ami bizony néha elég sokáig tart. FFG-hez hűen, természetesen itt is rengeteg jelölő van, néhányat csak egy-egy küldetésben kell használni, no de sebaj, több is veszett Fekete-víznél… 🙂

bow-layout

Miután elkészítettük a terepet, és felraktuk az egységeket a küldetésfüzetnek megfelelően, elkezdődhet a csata. Figyeljünk arra, hogy a parancsnok mellé a megfelelő egységet rakjuk fel, illetve a kis zászlócskákra is ügyeljünk, hiszen ezek határozzák meg, hogy mennyit mehetnek az emberek, mennyi kockával dobnak támadásra, stb.

letöltés

A csapatokat parancsnokok vagy parancsok által irányíthatjuk. A parancsnokok „hatásköre” 2 hexás körben fejti ki magát, azaz maximum 2-es távolságban lévő egységeket utasíthatunk általuk. De megéri ez, hiszen így egyszerre több egységet is vezényelhetünk – míg parancsokkal mindig csak egyet -, sőt, akár még bónuszt is kaphatunk ezen utasítások által.  Ezeket a parancsnoki parancsokat kártyán kapjuk meg, adott számúból (a küldetés határozza meg, hogy körönként mennyi ilyen van a kezünkben) választhatunk, és játszhatunk ki, egyszerre egyet. Amennyiben nincs a szánk ízének megfelelő parancs, vagy csak későbbre tartogatjuk őket, akkor egyszerű parancsot is adhatunk egyetlen egységnek. Azt, hogy kit utasíthatunk így, a körök elején kidobott kockák határozzák meg – amilyen színt dobtunk, olyat csapatot tudunk vezényelni.

pic746122

Alapértelmezés szerint küldetéseket kell végrehajtania a két félnek. Például egyiknek az, hogy foglalja el a hidakat, a másiknak pedig meg kell akadályozni ezeket. Én úgy érzem, hogy változóra sikerültek a feladatok: vannak, amik nagyon kiegyensúlyozatlanok, de volt olyan is, amikor bátyám meg én is vért izzadtunk a győzelemért. Hm, egyszer teljesen esélytelen voltam, de az utolsó körben megöltem bátyó egyik vezérét (orbitális nagy szerencsével!!!), akinek viszont túl kellett volna élni! 1 pont Grif.. nekem!

Amúgy lehet véletlenszerű csatákat is játszani, általunk választott vezérekkel, tereptárgyakkal, stb. Sajnos ezt még nem volt alkalmam kipróbálni.

A szabályokba nem akarok nagyon belebonyolódni, mert nagyon hosszú cikk kerekedne belőle. Az alapok egyszerűek, a különleges helyzeteket nehéz inkább kezelni, de ezek megtalálhatóak az elég terjedelmes szabálykönyvben, illetve egy későbbi kiadványban (FAQ szerűség, de annál több) normalizáltak egy-két furcsaságot (de ezek használata opcionális).

Az alapjátékon kívül sok kiegészítője megjelent, amiben más egységeket és új hadvezéreket kapunk, sőt megjelent harmadik frakcióként a Baratheon család is.

Amennyiben szereted a Trónok harcát, vagy éppen szereted magad irányítani a csapatokat, akkor tiszta szívből tudom ajánlani a játékot! Amennyiben játszanál a BoW-al, de nincs kivel játszanod, és győri vagy keress nyugodtan engem, állok rendelkezésedre!

És ne feledd: Közeleg a Tél!

Batman Miniature Game – II. rész

Batman Miniature Game – II. rész

Az előző cikkben érintőlegesen megismerkedtünk a BMG hátterével és a rendszerével is. Mivel a történeti hátterét nagyjából mindenki, aki volt egyszer gyerek ismeri, nem mennék bele mélyebben. Viszont, a játékrendszerének ismerete elengedhetetlenül fontos, ha szeretnénk játszani a BMG figuráival. Lássuk, mi az, amit mindenképpen érdemes tudni, mielőtt belevágunk!

Mint minden figurás játéknál, úgy itt is a csaták/harcok méretét a pontérték határozza meg. De itt, más játékokkal ellentétben, nem csak a csapat méretére van kihatással, hanem a csapat pénzösszegére és a Szabadúszók (Free Agents) létszámára is.

És itt rögtön el is érkeztünk a figurák csoportosításához.

A figurák

12011679_420946778092770_1112258587_o
Négy csoportjuk van.

  1. A Vezető (Leader), ő a csapat magja, aki meghatározza, hogy milyen bandát építünk köré. Ő általában a csapat egyik legdrágább figurája, és ezért az egyik legerősebb, leginkább használható is.
  2. Utána következik a Társ (Sidekick) – aki, ha nincs vezér, egyedül is vezetheti a csapatot. Ugyan a vezérnél gyakran gyengébb, de a sokbérences csapatoknál kifejezetten hasznos. Társból csak egy lehet egy csapatban, kivéve, ha a csapat vezetője is Társ kategóriájú (merthogy ilyen is lehet).
  3. A következő csoport a Szabadúszók, akik nem kifejezetten tagjai a csapatnak, amolyan zsoldos félék. Épp ezért elég széles skálán mozognak, van, aki csak egy kicsit erősebb, mint egy bérenc, de akad olyan is, aki a Vezért is lepipálja. A lehetséges létszámukat a csapat pontköltsége határozza meg, de csak ritka esetekben több, mint kettő.
  4. Az utolsó csoport a Bérenc (Henchmen). Általában ők alkotják a bandák gerincét, de persze, mint minden esetben, ezt is csapata válogatja. Nem olyan erősek, viszont sokat lehet belőlük hozni.

Egy csapat megalkotásánál csak a Vezér választás lépése az, ami kötelező, de a Vezér helyett választható egy Társ is, mivel a küldetések és objektívák teljesítése nincs korlátozva egyik csoportra sem.

Ami még befolyásolja a csapat összetételét az az Összeköttetés (Affiliate), ami azt mutatja, hogy mely csapattagokat választhatjuk. Ennek köszönhetően például Jasen Todd, alias Red Hood, aki a szervezett bűnözés egyik oszlopos tagja, csatlakozhat Batmanhez, mivel a tanítványa volt sztori szerint.

A másik, ami a pontoktól függ, az a kezdő pénz összege. Mivel néhány figurának nem csak pontköltsége van, hanem pénzköltsége is, az levonódik a kezdő pénzösszegből. Így kerülték ki az alkotók, hogy mindenki, minden csapatba csupa nehéz fegyverest hozzon. Mivel jóval nagyobb költségű az a figura, aminél erős fegyver van, így általában egy-két lőfegyveres ember akad csak a pályán. Ráadásul ebből a bizonyos kezdő pénzből kellene felszerelni bérenceinket a saját raktárunkból, ami mondanom se kell, még jobban szűkíti a lehetőségeket. A csapat-összeállítás végére kétszer is meggondoljuk, hogy kinek és mit nyomunk a kezébe, azaz milyen felszereléssel hozzuk.

12026512_420946574759457_440708000_nA pénz és a pontköltségeken kívül a figurák rendelkeznek tulajdonságokkal is, szám szerint héttel, minden karakternél. Ezek az alábbiak:

Akaraterő (Willpower):
Ez azt az értéket mutatja, amit el lehet osztani minden kör elején a többi négy statisztikára (az Állóképességre és az Erőre nem lehet pontot osztani). A többire csak maximum annyit adhat, amennyi az adott érték, így kénytelen a játékos előre gondolkozni, hogy mi az, amit el akar érni az adott fordulóban. Emellett még az ellenfél taktikájával is jó, ha számol, mivel az hatással lehet mind a terepre, mind a figuráira.
Mozgás (Movement):
A négy elosztható tulajdonság közül a Mozgás egy kicsit eltér a többitől, mivel ha nem is költ rá a játékos, akkor is mozoghat a figura, de csak az alapértékével. A Mozgás az, amivel a tereptárgyakat lehet aktiválni/működésbe hozni, mászni, ugrani, sokat mozogni vagy épp futni – de némelyik ilyen akcióhoz kellhet Speciális tulajdonság is.
Támadás (Attack):
Ezzel próbáljuk megütni az ellenfelet, és ennek az értékére kell dobnia az ellenfélnek kitérést, ha nem akar megsérülni.
Védekezés (Defense):
Ez az érték az, amit az ellenfél támadásának felül kell múlnia. Ezzel dobunk, ha ki akarunk térni egy támadás elől.
Speciális (Special):
Néhány különleges mozdulat igényelheti a Speciális pontok felhasználását is. Ilyen lehet a futás, vagy épp egy-egy nagy erejű támadás. Ez az egy érték az, ami mindenkinél ugyanakkora.
Erő (Strength):
Ha sikerül eltalálnunk az ellenfelet, akkor ebből tudhatjuk meg, hogy mekkorát kell dobni, hogy meg is sebezzük. Ezt az értéket a támadó figura fegyvere vagy egyéb különleges képessége is befolyásolhatja.
Állóképesség (Endurance):
Azt mutatja, hogy mennyi sérülést képes elviselni a figura. Két fajtája van: a seb és a kábulat. A seb mindig veszélyes, mert ha eléri az Állóképesség értékét, akkor meg is halhat a figura, így kikerül a játékból. Ezzel szemben, ha kábulatból szed össze annyit, amennyi az Állóképessége, akkor csak elájul. Ám ekkor, minden további bevitt seb átváltoztat egy kábulatot sebbé. Ráadásul minden két kábulat vagy seb, de akár vegyesen a kettő csökkenti egyel a karakter Akaraterejét és így az aktuálisan elosztott pontokból is elveszít egyet. Hát igen, nem könnyű az élet Gothamban, főleg, ha fejbe vernek egy feszítővassal…. De nem is egy laza tengerparti sétáért jöttünk, nem igaz? 🙂

11950855_420946631426118_1157756476_nA figurák ezen kívül rendelkeznek Képességekkel (Traits), melyek speciális dolgokat tudnak aktiválni, például olyanokat, mint az ellenfél zavarása vagy éppen egy halálosabb támadás. Temérdek ilyen akad, ezeket helyhiány miatt itt inkább nem sorolnám fel. Ezen képességek vagy folyamatosan fejtik ki a hatásukat, vagy valamelyik tulajdonságból kell költeni rájuk (leggyakrabban a Speciálisból). Ha ez nem lenne elég, bizonyos figuráknak van még egyedi fajtája a képessége is.

A rendszerről

A rendszer a próbadobásoknál mindig hatoldalú kockát használ, és minél nagyobbat dobunk, annál jobb. A 6-os dobás mindig jó, míg ha 1-est gurít az ember, az pech. A próbáknál vagy egy fix érték, vagy egy másik figura aktuális értéke az a célszám, amit túl kell dobni. A játék, mint már a tulajdonságoknál említettem, körökre van osztva, így felváltva aktiválhatják a játékosok a figuráikat. A körök száma attól függ, hogy a játékosok milyen küldetést játszanak, de legtöbb esetben a játék 6-8 körig tart. Ám a körök is több részből állnak.

A körök

Minden kör a Vedd át a Vezetést (Take the Lead) fázissal kezdődik. Kezdésképp kineveztek egy kis zsákot, vagy kockatartót. Ebbe annyi egyforma alakú jelölő kerül, ahány körös a játék, de a két játékosnak megfelelően, természetesen kétféle színben. Ebben a fázisban az egyik játékos húz ebből a tartóból. Akinek a színét kihúzzák, az kezdi az aktiválást. Így természetesen mindenki ugyanannyiszor kerül sorra a játékban, ám a tervek szempontjából nem mindegy, hogy mikor ki kezdi az aktiválást.

Miután megvan a kezdő játékos, ő kezdi el a figurák akaraterőpontjainak az elosztását a tulajdonságok között. Ezután a másik játékos jön. Igen, jól látjátok, a később kezdő láthatja – nagyjából –, hogy mit szeretne az ellenfele.

Végül elindul a tényleges Játékkör, melyben felváltva aktiválják a figuráikat a játékosok. Annyi egyenlítést kap a kevesebb figurával rendelkező játékos, hogy amennyivel kevesebb embere van, annyiszor passzolhat, azaz nem kell rögtön lemozgatnia az összes figurát, hanem kivárhat, ha az kedvezőbb neki. Miután lement egy kör, a végén összeszámolják az adott körben gyűjtött győzelmi pontokat, és ennek köszönhetően lehet látni, ki mennyire tudta érvényesíteni az elképzelését az adott kör alatt. Az utolsó kör befejezése után, az nyer, akinek több győzelmi pontja van.

12028932_420946608092787_117836953_n

Ennyit röviden a BMG rendszeréről, ha bármilyen kérdésetek van, azt a játékalkalmakkor akár személyesen is feltehetitek!

Batman Miniature Game

Batman Miniature Game

Gyerekként mindannyian néztünk, nézegettünk valamilyen szuperhősről szóló rajzfilmet, képregényt. Leggyakrabban talán a Batman kalandjain izgultunk. Rendszeresen szorítottunk Gotham önkéntes bajnokáért, később a számítógépes/konzolos játékok valamelyikében egyenesen a bőrébe bújhattunk.

A Knight Models jóvoltából pedig akár már asztalra is rakhatjuk Batmant, vagy valamelyik riválisát!

11998194_419602674893847_1836264104_n

A Batman Miniature Game egy viszonylag kevés figurával játszható csatajáték. A játék nem csak arra ad lehetőséget, hogy Batmannal vagy a nagy riválisával, Jokerrel játszunk, de kevésbé ismert vagy szerepeltetett karaktereket is felvonultathatunk, mint Solomon Grandy, vagy épp Deadshot. A játék nagyon jól visszaadja a filmek, a PC-játékok, és a képregények hangulatát, stílusát – ez nagyrészt a szép figura kidolgozásnak és az ötletes rendszernek köszönhető.

11998598_419602668227181_1879212423_n

Ahogy a legtöbb ilyen jellegű játék, ez is kockadobásokat és győzelmi pontokat használ, míg az igazi egyediségét a körkezdés és az akaraterő pont elosztása adja. Minden kör elején az osztja szét először a figurái akaraterő pontjait, aki kezd. Ezek a pontok határozzák meg, hogy mit tud tenni az adott figurával és mit nem. Például, ha nem rak a védekezésére, akkor az adott figura nem tud védekezni. Így a kör elején jól át kell gondolni, hogy kivel mit szeretnénk csinálni. A játéknak ez a momentuma nagy taktikai és kombinációs lehetőséget ad. A játék másik nagy erénye a győzelmi pont szerzés mikéntje. A játék folyamán ugyanis nincsen korlátozva, hogy miképp és milyen forrásból gyűjtünk össze több győzelmi pontot, mint az ellenfél. Mivel győzelmi pontot lehet a pálya feladatából, az objektívából és az ellenfél figuráinak levadászásából is szerezni, sejthetjük, hogy nem lehet kétszer egyformán győzni. A kitűzött célunkat segíti a játék a stratégia pontokkal is. Ezekkel a stratégia pontokkal módosíthatjuk egy kicsit a pályát, a küldetést vagy éppen a feladatot, ami persze kihat a játék végkimenetelére.

Összegezve: a BMG egy pörgős, nagy taktikai és stratégiai potenciállal rendelkező játék, amelyhez nagyon jó háttér és stílus társul.

Egy idevágó idézet a Batman rajzfilmsorozatból:

I am vengeance, I am the night… I am Batman!

12000111_419602671560514_372101491_n