Élménybeszámolók a III. Star Wars X-wing házibajnokságról

Élménybeszámolók a III. Star Wars X-wing házibajnokságról

Egy „laikus” tollából

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…

Javában dúlt a polgárháború a Galaktikus Birodalom és a gonosz Vader Nagyúr ellen. A lázadóknak sikerült áttörnie a védvonalakat és támadást indítottak titkos támaszpontjaikról.

Félre téve a Sci-fi kezdő szövegét, ami minden Star Wars film elengedhetetlen velejárója, életemben talán először részt vettem egy Star Wars X-wing társasjáték versenyen, amit a Győri Társasjáték Szövetség rendezett meg vasárnap.

Először is szeretném megemlíteni, hogy bár láttam az összes filmet, a régebbieket többször is, mint egy, a hozzá kitalált társashoz nem értek. Azt hiszem aznap másodjára magyarázták el nekem a játék menetét és csatoltak hozzá némi szabályt is, de amíg az ember nem vesz részt benne, addig egy igen sötét ködben tapogatózik. Nem akarok unalmas lenni azoknak, akik kívülről fújják a társast, de egy néhány mondatban leírom, tényleg tömören, a menetet. Csak azoknak, akik nem ismernék.

Kellékek:

  • néhány űrcsoda makettje a filmből,
  • egy linóleum játéktér az univerzum látképével,
  • távolságot mérő és mozgást segítő „vonalzók”,
  • dobókockák piros és zöld színekben,
  • kártyák és tokenek.

A játék lényege: Újra élni az űrcsatákat!

A játékidő átlagosan 60 perc, ez lehet hosszabb és rövidebb, egyénenként változik. Ezeken felül minden játékos eldöntheti, hogy a lázadók, a Birodalom vagy Boba Fett és egyéb más kasztba tartozó szereplők oldalán játszik.

Vasárnap 10 fő szállt versenybe, ki-ki a sötét, a söpredék vagy a lázadók oldalán harcolva azért, hogy kiderüljön, melyik oldalt erősítik igazán. Kívülállóként elfáradtam a 3. körben, és lehet ezzel a játékosok is így voltak. De azt boldogan könyveltem el, hogy felismertem pár csodahajót a filmekből. Oké, tudom, hogy a következő hajók ismerete minden fanatikus rajongónak alap követelmény, de egyrészt nőből vagyok, másrészt nem értek az ilyenekhez úgy, szóval kérlek, nézzétek el nekem. Minden esetre felismertem az Ezeréves Sólymot, Boba Fett „ladikját”, Vader Nagyúr tájvadászát (már ha az még abba a csoportba tartozik). Ha a sejtéseim jók, akkor a nem oly régen moziba kerülő filmekből is harcba indult egy-két masina, de azokat nem ismertem fel.

Arról viszont még mindig nincs halvány lila gőzöm se, hogy hogyan zajlik a pontozás, de azt tanúsíthatom, hogy a verseny maga igazán jó hangulatban telt. Élmény volt az asztalok között sétálgatva azt figyelni, ahogy homlokráncolva mindenki azon tanakodott, hogy épp aktuális ellenfelének mi lesz a következő lépése. Akadt néhány igazán megmosolyogtató pillanat.

Összegezve: jó játék, csak egyszer tanuljam meg játszani!

Kocziszki Diána

Egy amatőr versenyző tollából

Egy kis élménybeszámoló a 2017.07.09-én tartott Arrabona Championship 3. versenyéről, mely ezúttal hagyományos Dogfight volt.

A verseny előtti nap éjfélkor valami felfoghatatlan okból még csak 7 nevezésünk volt. A verseny napjára ez tíz nevezésre módosult. Mivel mi, a szervezők is játszottunk, így előre csak a frakciókat kértük el.

Egy kis statisztika:

4db Birodalom
2db Lázadó
4db Söpredék

Ilyen statisztikával indultunk meg. A kezdés előtt megszavaztunk egy kellemes 4 körös játékot. A játékosállomány a Győri egy része mellett más vidéki és fővárosi játékosokból állt össze.

A listám amivel indultam

Semmi különös vagy egetrengető nem volt benne. A FAQ-val módosított lista. A játékstílust szerintem mindenki ismeri vele. Az Y-Wing körözget úgy, hogy ne legyen az elsődleges tűzívben az ellenfél ezzel biztosítva a négy kockás TLT-ét és akciónak mindig fókusz. Fenn-nel az ellenfél arcába mászni és öt kockával meglőni míg a Jump a torpedókkal operál. A lista arra épült, hogy úgyis előbb Fenn Raut akarja leszedni mindenkit. Addig a többi hajó megcsípkedi a támadókat.

1.kör: Mint utólag kiderült a verseny győztesével (Takács István) játszottam és valószínűleg erre a meccsre jutott az összes rossz kockadobásom, hiszen alig dobtam a várt sebzéseket vagy éppenséggel fókuszokat. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az ellenfelem listája erősebb volt mint az enyém, de egy-két hajót illett volna leszednem. Így lett 200-0 és egy vereség. (Dengar+M3A Interceptor+Fenn Rau+Mindlink)

2.kör: Következő ellenfelem Pénzes Ákos volt. Ákos viszonylag új játékos az X-Wing berkeiben. A Falcon különféle változatait szokta tesztelni melyek közül némelyik igencsak félelmetes tud lenni. Ezúttal egy B-Wing+Falcon kombót hozott. Pontosan már nem emlékszem milyen B-Wing volt. Arra emlékszem, hogy a B-Wing tűnt veszélyesebbnek, így a fokuszt ráhelyeztem. Meccs végére Fenn Rau hullott el emlékeim szerint. 164-36 és egy győzelem.

3.kör: Tóth Ádám ellen. Ádámmal nem egyszer játszottam már és számomra ő egy olyan ellenfél, mint egy Wookie számára egy rohamdroid. És itt nem én vagyok a nagy, erős wookie. Erre a meccsre a szokásos „denevért” hozta egy inkvizitorral és egy TIE FO-val emlékeim szerint, melynek az volt a képessége, hogy target lock esetén az ellenfél nem módosíthat kockákat ellene. Valami csoda folytán 168-32 és egy győzelem lett a vége.

4.kör: Horváth Márk ellen. Már régebb óta a győri gárda tagja, de X-winget még nem játszottam ellene. YT2400-as Dash és szokásos E-Winget hozta. Azért írom hogy szokásos, mert ezzel a verzióval játszogattam én is. A legviccesebb momunetum az volt, hogy kb. a 12. kockadobással tudtuk eldönteni, hogy ki kezdjen, mivel ugyanazokat a kockaeredményeket dobtuk A meccs lényegében egy végre nem hajtott barrel roll miatt úszott el számára. Jó meccs volt. 168-32 és győzelem lett.

Összességében ez egy második helyre volt elég. A verseny végig jó hangulatban telt és a kiírt 17 órás végzéshez képest 16 órára lezárultak a meccsek és utána már csak a beszélgetés folyt.

Találkozunk a következő versenyen a módosított Scummal bővített Retro versenyen.

NoxiDragon

Mission Arrabona – Győri X-wing verseny, összefoglaló

Mission Arrabona – Győri X-wing verseny, összefoglaló

A hétvégén sikeresen lezajlott a harmadik győri X-wing házibajnokság. Ismét küldetések teljesítésében mérhették össze a tudásukat a résztvevők, mondhatni már hagyományosan. A versenyzők számában csúcsot döntöttünk, 14-en voltak, és hallottam még vagy 2-3 embertől, hogy jött volna, de sajnos nem volt jó az időpont. A végén még a hely szűke miatt kell aggodalmaskodni…

A verseny jó hangulatban telt, bár azért kaptam a versenyzőktől pár stressz tokent… De egy jól irányzott szervezői asztalhoz való zöld mozgással levettem magamról őket 😀

A legfőbb tanulságom az egészből, hogy a küldetés kitalálójának rengeteget kell tesztelnie. Sajnos, ez részemről elmaradt, de a klubba járó játékosok sokat teszteltek és sok problémára világítottak rá, köszönet érte Nekik!!! De így is volt egy-két tisztázatlan kérdés, amire menet közben kellett kitalálni a megoldást, több-kevesebb sikerrel…

Jöjjön az önajnározás:

A küldetéses versenyek jók, mert nem a szokásos nyerő listákat kell hozni rá, ha nem alternatívan kell gondolkodni a csapat összeállításban. Tegye fel a kezét az, aki látott mostanában Shuttle-t Palpa papa nélkül? Senki??? Hm, mint a diákjaimnál, ha kérdezek tőlük valamit… akkor esetleg kettő nagy-talpú hajót? Na ugye, ritka mint a fehér h… khm két Tie bomber. Itt a versenyen mindegyikkel lehetett találkozni. Végre nem azok az agyon kombózott, már-már követhetetlen listák vannak, mint dog fight-okon! Ezzel lehet talán enyhíteni a – szerintem – egyre nyomasztó dolgon, hogy az első hullám hajóit nem igazán hozzák.

Szóval én a küldetéses versenyekben látom a jövőt. Sajnos, egy nagy problémája van azonban neki: ki kell találni ezeket úgy, hogy élvezetes is legyen. Én például az első küldetéssel most nem voltam teljesen elégedett, a többi nem volt rossz. De kiegyensúlyozni azt, hogy élvezetes játék legyen, teljesíthető küldetések és lehetőleg ezeknek a teljesítésére törekedjenek a versenyzők, az nehéz…

Amúgy akár országos rendezvénynek is nevezhetjük magunkat, hiszen voltak nálunk Budapestről, Nagymarosról és Szombathelyről is!

Győrben a következő Mission Arrabona ősszel lesz. Addig is a küldetések szerelmeseinek tudom ajánlani a százhalombattai FFZ rendezvényt!

Végül az eredmény. Elsődlegesen a Küldetés Pontok (KP) számítottak, másodlagosan a Győzelmi Pontok (GyP), legvégül pedig lelőtt-megmaradt hajók pontszámai:

  1. Kohonicz Mihály 13 KP, 9 GyP
  2. Kőhalmi Ádám 13 KP, 3 GyP (igen, csak egyszer győzött)
  3. Tóth Ádám 12 KP, 9 GyP
  4. Horváth Márk 12 KP, 3 GyP, 341 MoV
  5. Kriván Tibor 12 KP, 3 Gyp, 291 MoV
  6. Heiter Ákos 11 KP, 9 GyP
  7. Jakus Roland 11 KP, 6 GyP
  8. Babinszki István 9 KP, 9 GyP
  9. Remport Gábor 9 KP, 6 GyP
  10. Jakus Szilárd 9 KP, 3 GyP
  11. Szabó Dániel 7 KP, 3 GyP
  12. Neher András 6 KP, 3 GyP
  13. Éber Imre 6 KP, 0 GyP
  14. Tóth Péter 5 KP, 0 GyP

Végül pár versenyzői vélemény:

„A versenyen nagyon jól éreztem magam. A jó hangulat az első perctől adott volt, a három 90 perces forduló éppen elég volt ahhoz, hogy kellemesen elfáradjak. Úgy gondolom, a távolabbról érkezett játékostársak sem csalódtak. Bízom benne, hogy ezek a versenyek rendszeressé válnak a Galaxis eme szegletében és meg tudjuk oldani hogy a szervező(k) is részt tudjanak venni a játékban [Megj.: Ennek én is örülnék – Rempi]. 🙂 ” – Kriván Tibor

„Legénységemmel együtt felfokozott izgalommal vártuk a csatározást, hiszen eddig mindössze szülőbolygóm kopár felszíne felett dübörögtek hajtóműveink, és a fegyverek is csak gyakorlólőszerrel voltak betöltve. De majd most! – fogadkoztunk, de csúnyán elkenték a szánk szélét! Pedig a Galaxis eme szeglete oly gyönyörű, az itt élő népek pedig oly kedvesek – de csak látszatra, szóval van még mit tanulnom tőlük, hogy a majdani küldetések zsákmányából nekem is jusson valami konc. Pedig a körülmények maximálisan kielégítőek voltak, a légkör baráti (Háború van!) és sportszerű (Söpredékkel repülök!) volt, és utólag belegondolva a listám se volt rossz. Harcedzett ellenlábasok, rosszul értelmezett hadviselési megállapodások, koncepcióhoz nem illő stratégia és durva pilótahibák okozták a katasztrofális debütálást. Szóval tulajdonképpen csak a papírforma érvényesült. Viszlát, és kösz a halakat! Idővel visszaszolgáltatom!” – Tóth Péter