Five Tribes – a törzseknek fogalmuk sincs

Five Tribes – a törzseknek fogalmuk sincs

Bruno Cathala ősi, misztikus Arábiáját megidéző euro game játékát fogjátok megismerni a következő percekben, egy kezdő euro-játékos szemszögéből.

A játék békésen kezdődik: felhelyezünk egy 5×6-os lapka pályát, majd véletlenszerűen pötyögtetünk mindegyik lapra 3 meeple-t. Mindegyik meeple az 5 törzs (kék, sárga, zöld, piros, fehér) tagjait jelöli majd, amiket ha felveszünk, akciókat hajthatunk végre velük – kivéve a sárgával, az ugyanis sok pontot ér majd a játék végén.five2

A játék megkezdése előtt licitálással döntjük el, ki legyen az első közülünk, aki az öt törzzsel léphet a pályán. Az elején még kevés, később irdatlan mennyiségű pénzt költünk majd a licitekre – de az, amit nem költünk el, pontot ad majd nekünk a játék végén.

A kezdő játékos felemel egy csoportosulást és ahány figurát fogott egybe, annyi mezőnyit léphet (átlósan nem), mindegyiken egy embert leejtve. Az utolsó mezőre érve, amilyen színű meeple-t hagyott utoljára, amennyiben van jelen még ugyanolyan a lapkán, felveszi azokat. Ha ezzel kiüríti a mező figura készletét, úgy lehelyezhet egy saját tevét oda (mintegy megjelölve, elfoglalva azt). Minden mező győzelmi pontokkal és akciókkal van ellátva.

Ilyenek pl.: építs rá egy pálmafát (plusz 3 pont, ha elfoglalod egy tevével), építs rá egy kaput (plusz 5 pont, ha elfoglalod egy tevével), „áru” lapokat vehetsz fel (rabszolga, váza, hal…), vásárolhatsz dzsinn kártyát… Erről majd kicsit később bővebben.

five5

Minden különböző színű figurának különböző képessége van:

  • a kékek az építészek, ők pénzt adnak
  • a zöldek a kereskedők , velük áru lapot kaphatsz
  • a pirossal azaz az orgyilkossal meggyilkolhatsz egy bábut: vagy egy játékosnál lévő bábut, vagy egy táblán lévőt
  • a sárga vezírek a játék végén győzelmi pontot adnak
  • a fehér véneket félrerakod, később ha megfelelő mezőre lépsz két vénnel vagy egy vén+rabszolga kombóval megidézhetsz egy dzsinnt, ami csak téged szolgál

Az áru lapokból annál jobb minél többféléd van: minél hosszabb egy sorod a különfélékből, annál több pontot ad majd. Ha olyan fajta áru lapot szerzel amelyből már van másik birtokodban, akkor egy új áru lapokból álló sort kezdesz, amely szintén pontot fog érni

A lépkedésnél ha valahol 1 figurát hagyunk, szinte biztosra vehetjük, hogy a következő játékos lecsap majd rá, és így egyből meg is kaparintja a mezőt – amennyiben sikerül ugyanolyan figurával ott befejezni a körét.

A játék nem egyszerű a lehetőségek száma és azok következményeinek végiggondolása miatt: mit merre potyogtassunk, gyűjtsük-e a nyersanyag lapokat vagy inkább a sárga figurákra kellene rámenni? Ha ezt felveszem ezt, a következő játékos mit fog lépni?

Ahogy a licitálós játékokból már megszokhattuk: ha jobb pozíciót akarsz magadnak kezdéskor, akkor rengeteg győzelmi pontot kiadsz rá, ha nem fizetsz semmit, elhappolják a jó helyeket…five4

Még nem is beszéltünk a teljesen új kombinációkat adó Dzsinn kártyákról! Ahogy fent írtam, ha birtokodban van egy fehér vén és egy rabszolga vagy két fehér vén, és a megfelelő mezőn fejezed be a bábuk „potyogtatását”, akkor vehetsz egy dzsinn kártyát.  Itt említeném meg, hogy az elviekben könnyítésnek szánt rajzok, amelyekkel ellátták a dzsinn kártyákat sajnos semennyire nem segítik a játékmenetet.

A Dzsinn kártyákból veszel párat, mert mások is vesznek és talán ez egy jó stratégia – de a folyton változó játékhelyzet miatt nem biztos hogy igazán ki tudod használni a Dzsinn képességeit. Lehet, hogy jön az egyik játékos, befizet 18 pénzt, hogy elsőként kezdhessen… (Neki ez megéri?) Majd összehoz egy olyan kombinációt a dzsinn kártyával, hogy visszakap 48 pénzt (azaz 48 pontot!!). Mi van? Tessék? Ezt meg hogyan…? De jogos a jutalom, tényleg ezt adta a kártya. Ha jobban figyeltél volna, amikor lehetett vásárolni… Vagy ha rájössz, hogy ezzel is lehet pontot szerezni és nem csak tárolod magad előtt…

Igazából ez egy tipikus példa az euro játékokra: mindegy mit csinálsz, kapsz pontot, de ehhez mind a 72 lehetőséget végig kell rágnod, hogy rájöjj a legtöbbet adó opcióra.

Igazából, van rá idő, mivel a többiek is pont ezt teszik és így nagyon sok holt időd jut… mondjuk még egy kávé elkészítésére… esetleg szendvics…

A játék mechanizmusa alapjában véve izgalmas és folyton új kihívás elé állít, de szeretni is kell az efféle játékot hozzá. Személy szerint másodjára volt alkalmam kipróbálni és még mindig nem lett a szívem csücske. Adok még egy esélyt majd neki, ha kipihent vagyok – és elolvastam előtte a Dzsinn kártyák hatásait…
five3

 

Segédszerkesztésben közreműködött a 48 pontot nyerő játékos, Ádám. Köszönet neki!

Absztrakt játékok 2 főre

Absztrakt játékok 2 főre

A következőkben olyan két személynek szóló játékokra szeretném felhívni a figyelmeteket, amelyek elé bátran leülhettek játszani – rövid játék idővel rendelkeznek és izgalmasan stratégikusak! Ti melyiket próbáltátok már?

Pylos:

Adva van egy fa tábla, 4×4-es gödrökkel és mindkét játékosnak 15-15 darab golyó (sötét és világos színekben). A játékban felváltva következünk és két akció közül választhatunk: új golyót helyezünk fel a játéktérre vagy ha már tudunk, feltehetünk egy golyót egy szinttel magasabbra. Ez utóbbi akkor lehetséges, pylos2ha már négy golyó egymás mellé  került, hiszen máskülönben a feltett darab legurulna a magasabb szintről.

A játékot az nyeri, akinek a piramis tetejére kerül a golyója. Ez nagyon egyszerűnek látszik; de egyszerű matematikával kikövetkeztethető: ha egy-egy állás alsó golyói a mi színünkből vannak, akkor nem marad elég majd arra, hogy a legtetejére tegyük. Célszerű stratégia minden helyzetet kihasználni, amikor magasabbra tehetünk egy golyót.

Elég egy óvatlan pillanat, mikor nem látjuk a legjobb lehetőséget a szemünk előtt és máris golyó-hátrányba kerültünk! Egy játéknál nem lehet megállni 🙂

Quoridor:

Adva van egy 9×9-es, sávokra szedett pálya. A játékosok 1-1 bábut kapnak és több elhatároló elemet, amelyek 2 négyzet szélesek.

A bábunkkal át kell jutnunk a szemközti oldalra úgy, hogy közben megakadályozzuk ellenfelünkét a mi oldalunkra jutásában. Ehhez használhatjuk a barikádokat. Tehát egy körben vagy oldalra/előre lépünk, vagy felhelyezünk egy fadarabot. quoridor2Teljesen nem zárhatunk le egy sávot és ha elfogyott a határoló, fel kell vegyük valahonnan, hogy áthelyezhessük azt.

Aki először átért a túloldalra, az nyert. A játékot további két játékos játszhatja, de páratlanul ne legyünk, mert sok előnyhöz jut az, akivel szemben nem áll senki.

Direkt szívatás a többi játékos orra előtt – nagyjából így tudom jellemezni a játékot. Vannak azok a társasok, ahol akadályozhatnád a többieket, de jó fej vagy és nem teszed. Itt sincs másként: viszont nem nyerhetsz, ha nem teszed. Szóval egy idő után átmegy a másik játékos direktben kitolásába… A társasjátékok jó konfliktus kezelésre tanítanak meg… vagy inkább hagyjátok ezt a játékot 🙂

Quarto:

Adva van egy játékpálya, amelyen 4×4, kialakított hely van, amelyen a játékosoknak 4 darab azonosságot kell egy sorban felépíteniük. Nincsen saját színünk, a sötét és világos bábukat is ugyanúgy használhatjuk majd – de csak azt, amelyiket az ellenfelünk számunkraquarto2 kiválaszt. Egy körben tehát adunk egy bábut az ellenfelünknek és miután azt letette, kapunk tőle egyet.

Azonosságok lehetnek: magasság (kicsi vagy nagy), szín (sötét vagy világos), forma (négyzet vagy kör) és a bábu teteje (teli vagy lyukas). Az a játékos nyer, aki a negyedik egyforma elemet teszi le, valamelyik nézőpont szerint.

Igazán stratégiai játék, hiszen abból építkezhetünk amit a másik játékos nekünk szán. Ha nem gondoltunk végig minden eshetőséget, lehet, hogy a nyerő darabot adjuk az ellenfelünknek! Azért túl taktikázni se éri meg, hiszen ez egy pörgős, maximum 20 perces játék lenne.

Gemblo:

Ez a játék talán kakukktojás az összes többi között, mivel egészen 6 főig lehet vele játszani – mégis talán ketten a legizgalmasabb. Két játékosnál a hatszög tábla középső négyzetét használhatjuk (ami egyébként egy átlátszó pálya, így vezet némi problémához…). gembloMindketten két színnel fogtok felpakolni ugyanannyi és ugyanolyan alakú absztrakt formákat a táblára – olyan sorrendben, mintha négyen lennétek (pl. 1. játékos: kék, 2. játékos: piros, 1. játékos: sárga, 2. játékos: lila, 1. játékos: kék…). Ugyanolyan színek nem érintkezhetnek egymással, de maximum egy mezőnyire rakhatjuk őket egymástól (lsd. a képen pirosan jelölve)! A játék végén az veszít, akinek a legtöbb hexagonja marad, amiket nem tudott feltenni a táblára. Érdemes a legkomplikáltabb darabokkal kezdenünk és a hármas/kettes/egyes darabokat a végére hagyni.

Nekem nagyon tetszett, mert nem egyből látni, hogy vesztettük/nyertük-e a kört, így nem jön egyből az az érzés, hogy már inkább ne is játsszuk végig…

Tipikusan „Még egy kör?!”-ös játék 🙂

Gobblet:

Első kipróbálásra nem adott többet, mint akármelyik lehelyezős játék: négy színnek kell egy sorban lennie…Jó, ezt már próbáltuk!gobblet

Aztán valahol mégis kezd izgalmasabbá válni! Minden játékosnak van három szett gurigája, ami darabonként 4 hengert tartalmaz, mint egy matrjoska baba. Az első körben kötelezően a legnagyobbal kell indítani a felpakoláskor. Ha három szín összejön egy sorban, akkor ott az ellenfél letakarhat egyet a színünkből (ha tud, de a legnagyobbat ugye nem lehet), és csak abban a sorban – már ha észreveszi és eszébe jut.

Ha Ő is elkezd támadni, ugyanezt mi is megtehetjük. Rájössz, hogy elrejteni mennyire jó a másik játékos hengereit 🙂 Csak ne felejtsd el mi alatt mi van…!! Igen, majdnem nyertem …

Egy idő után elfogynak a feltehető hengerek és muszáj lesz a fentiekből gazdálkodnod. Amíg a legkisebbeket helyezed át, biztos lehetsz benne, hogy nincs alattuk semmi, de az is tuti, hogy az ellenfél simán rápakolhat majd. Memória és taktika játéka egyben!

Abalone:

Hát ennél szívatósabb két személyes játékot rég próbálhattam ki… Annyira egyszerű a cél és annyira primitív lépés taktikával lehetne haladni…ha az ellenfél nem ismerné ezeket jobban. Mire észbe kapsz, lent van a hat darab golyód a pálya szélen! abalone

Egy hexagon alakú műanyag pályára pakoljátok fel egymással szemben a golyóitokat, amelyeknek az a célja, hogy letolja az ellenfélét. Maximum három golyóval haladhatsz haránt irányba és azokat a golyókat tudod tolni, akik a tiédnél darabszámban kevesebbek: tehát a három golyó tolja a kettőt, a kettő az egyet. Egyenlőség esetén nem moccannak egyik irányba sem. Ha magára hagysz egy golyót, annak már annyi is!

Érdemes ennél a játéknál jobban elgondolkodni a lépések előtt, mert rengeteg irányból léptethetők a golyók és így a kombinációk végtelenek. Mit fog lépni a másik játékos? Jó, ha ezzel haladok?

Minél inkább próbálsz jó taktikát kiépíteni („Az az egy elvesztett golyó nem számít!”), annál több a járulékos veszteség. Türelem, gondolkodás… Sok sikert!

 

A fent elhangzott két személyes játékokat bátran ajánlom mindenkinek. Összességében egyik sem fogja meghaladni a fél órás játékidőt mégis nagyon jó szórakozást ígérnek! 🙂

 

Santiago de Cuba

Santiago de Cuba

A Santiago de Cuba, a Cuba nevezetű társasjáték megújított, kicsit egyszerűsített változata – legalábbis ezt hallottam róla. Sajnos az elődjét még nem volt szerencsém kipróbálni, így azzal kapcsolatban nem tudok összehasonlítást írni.

A Santiago de Cuba egy gyors, pörgősebb stratégiai játék, amit nyugodtan kipróbálhatnak a kezdő társasjátékozók is.

Kapunk benne egy táblát, amin egy kocsit fogunk körbe léptetni minimum ketten, maximum négyen. A kocsi különböző helyszíneken állhat meg, ahol egy-egy házigazda várja majd nyersanyaggal/pontokkal/akcióval. Ha az ott lévő akciót végre hajtotta, a helységen lévő rózsa színének megfelelően még egy épületet is választhat, amelyre ráteszi a figuráját és további akciót kap.santiago1

A játékban nyersanyagokat értékesítünk, a szerint, hogy a célállomáson lévő kikötőben, a hajón milyen kereslet van rájuk. A kezdő játékos 5 kockával dob, amelyből négyet megtartva alakítja a hajón lévő keresletet. Minden kocka mást szimbolizál: cukor, rum, citrus, dohány és szivar. Ezekhez a kockákhoz gyűjtjük a nyersanyagokat (ugyanolyan színben kis kockákat). A hajó 7 alkalommal köt ki a szükségleteivel, azaz hétszer tudunk nyersanyagot értékesíteni győzelmi pontokért.

A szépsége a játéknak az, hogy rengeteg lehetőséget kínál a többi játékos előtti keresztbe tevésre.

Egy játékos a körében egyet léphet előre a kocsival (vagy pénz befizetésével többet) és a mezőn, amelyre lépett, végrehajthatja az akciót + a rózsa miatt választott ház akcióját.

Ha jól választod meg a kocsi lépését és figyelted, ki mit gyűjt, simán kiszúrhatsz valakivel. Pl. tudod, hogy az egyik játékosnak nem maradt egy petákja sem, így olyan ház elé lépteted a kocsit, ami éppen nem használható (vagy olyan nyersanyagot ad, amit nem lehet értékesíteni majd a körben).santiago4

Kör akciók lehetnek, hogy 2 citrus nyersanyagot kapunk vagy győzelmi pontot kapunk és ház akciók lehetnek a nyersanyagok soron kívüli értékesítése vagy egy mező becsukása egy körre (amit így nem használhat az, aki a kocsival oda lép majd) például.

A társasjáték 3 főtől igazán élvezetes. Könnyű játékszabálya miatt egyszerűnek tűnhet, de érdemes végig gondolni minden lehetőségünket egy-egy körben.

Minden játék előtt Ti fogjátok véletlenszerűen alakítani a pályát a lapkák felpakolásával. Ilyenkor előfordulhat, hogy egy útszakasz eléggé erőssé válik a többihez képest.

Személyes tapasztalatom, hogy nagyon nehéz házak bérléséhez jutni (csak az egyik mező adja ezt extra cselekedetnek), márpedig egy kelendő házért, ha a miénk, rengeteg győzelmi pontot kapunk. Ha nem jól sakkozol, körökig nem tudsz egy adott útszakaszhoz jutni, mert mindig odaléptetik a kocsit, így már csak utána kapod meg.

A pénz maga, a játék végén semmiféle plusz pontot nem ad, viszont mással egyszerűen nem lehet haladni benne! Vigyázz tehát, hogy pár petákod mindig legyen elfekvőben, mert lehet, csak plusz egy lépésre van az értékes mező!

De ezektől függetlenül, vesztesként is izgalmas a játék! 🙂 Igen, eddig sajnos nem sikerült egyszer sem nyernem…

Ajánlom mindenkinek, 9 éves kor felett gyerekes családoknak is!santiago3

Mentés

Carcassonne – Stratégia lapkákkal

Carcassonne – Stratégia lapkákkal

A Carcassonne egy lapkalerakós stratégiai társasjáték, amelyet 2000-ben alkotott Klaus-Jürgen Wrede és 2001-ben elnyerte vele a Spieles des Jahres díjat. A játék egy középkori dél-francia városban, Carcassonne-ban játszódik.

A játék célja, hogy a lehelyezett lapkákból folyamatosan felépülő városban minél több várban, kolostorban és úton szerezzünk pontokat és a végén az sem mellékes, hány emberünk „áll” a mezőkön.carcassonne_1

A lapka szabályos lehelyezése:

A lapkák élükkel kell, hogy érintkezzenek! Tehát egymás mellé helyezzük őket, átlósan sosem! A lapkák várrészeket, utakat, kolostorokat és mezőket ábrázolnak. Ha pl. egy olyan lapkát húzunk fel, amin egy várrészlet és mező található, akkor vagy a mező részét illesztjük hozzá egy már letett lapka mezőjéhez, vagy a várrészletet csatlakoztatjuk egy még be nem fejezett várrészhez. Ugyanígy az utat úthoz csatlakoztatjuk, míg a kolostor egy mező közepén áll, így ezt a lapkát csak mezőhöz tudjuk hozzáilleszteni. Ha olyan lapkát húzunk, amit nem tudunk a fent leírt módon lehelyezni, akkor visszakeverjük és újat húzunk helyette.
Minden játékosnak 8 bábuja van, de ebből egy a pontszámlálón áll, így valójában 7 bábuval gazdálkodhatunk. Amikor lehelyezünk egy lapkát, eldönthetjük, hogy annak mely részére helyezzük le bábunkat (várba, útra, mezőre vagy kolostorba). Dönthetünk persze úgy is, hogy nem helyezünk le bábut. Amikor egy várat vagy utat lezárunk (ez utóbbit kereszteződéssel vagy várba futó úttal tudjuk) és csak nekünk van rajta emberünk, vagy több emberünk van rajta, mint az ellenfeleinknek, akkor pontokat kapunk, amit lelépünk a pontszámlálón. Ezután a bábunk lekerül a lapkáról és így újra akcióba hozhatjuk.

A bábu szabályos lehelyezése:

A bábut csak az általunk felhúzott és lehelyezett lapkára tehetjük. Nem tehetjük le a bábut a lapka azon részére, amely egy olyan lapkához csatlakozik, amelyen már van bábu, s az ily módon csatlakozik a mi lapkánkhoz. De ez nem minden esetben van így. Nézzünk mindegyikre 1-1 példát:
Az általunk felhúzott lapkán van egy várrészlet, amit egy befejezetlen várrészhez csatlakoztatunk, de mivel azon a várrészen már van ellenfelünknek bábuja, így mi a saját várrészünkre nem tehetünk bábut. Ilyenkor vagy a lapka egy más részére tesszük a bábunkat, ha szabályosan letehetjük, vagy nem helyezünk rá bábut.
A játék során előfordulhat, hogy úgy épül meg pl. egy nagy vár (sok lapkából), hogy több játékos is le tud helyezni 1-1 bábut az adott vár részeire, mivel az adott pillanatban ezek a részek nem függnek össze. Amikor a vár elkészül, csak az kap pontot, akinek több bábuja van a várban. Azonos létszám esetén mindenki megkapja a pontokat. Ezután a bábu(k) lekerül(nek) a lapkákról és újra használhatjuk ő(ke)t.

A mezőkre lehelyezett bábuknak a játék végén lesz nagy szerepük. Ezek a bábuk a játék végéig ott maradnak, így nagyon gondoljuk meg, hogy mikor és melyik mezőre helyezzük le őket. Természetesen itt is érvényesek a lehelyezési szabályok a fent ismertetett módon.
A játék az utolsó letett lapka után ér véget. Ezután jön a számolás, a be nem fejezett várakban, utakon, kolostorokban ragadt bábuk után, majd a mezőn elhelyezkedő bábu által látott összes vár után is pontot kapnak a játékosok.
A befejezett várak, utak és körülkerített kolostorok után járó pontokat játék közben számoljuk és lelépjük a számláló táblán. Ha a táblán körbeértünk (50 pont után) akkor új kört kezdünk és feljegyezzük, hogy egyszer már körbeértünk.carcassonne_2

Pontozás:

Minden egyes befejezett vár után a várterületek és a pajzsok is 2-2 pontot érnek.
Befejezett út minden egyes szakasza 1 pontot ér.
A körbeépített kolostor számít befejezettnek, ez 9 pontot ér.
A mező nem ér pontot, de a játék végén az egybefüggő mezőn álló bábu által látott összes befejezett vár 3 pontot ér.
Minden be nem fejezett vár+pajzs, út és kolostor 1-1 pontot ér.
Aki a legtöbb pontot éri el, az a játék nyertese.
A játék erősen ajánlott a társasjátékokkal most ismerkedőknek, a stratégiai játékok szerelmeseinek, azoknak, akik nem szeretik a játékokban a szerencsefaktort, továbbá családoknak, baráti társaságoknak és mindazoknak, akik szeretnek interaktívan kikapcsolódni.

Légy Te Őrült Lajos kedvenc építésze!

Légy Te Őrült Lajos kedvenc építésze!

Az Őrült Lajos király kastélya című társasban a játékosok az előbb említett uralkodó építészeit alakítják. Őrült Lajos, tudjátok, aki építtetett pár tündérmesébe illő kastélyt Bajorországban, az akkori alattvalói legnagyobb bánatára (elég sok pénzt felemésztett a kincstárból), de a mai emberek legnagyobb gyönyörködtetésére. Sok embert megihlettek ezek a lenyűgöző építmények, például a Disney logó megalkotóit is.

A játékot 1-4 játékos játszhatja. A célunk az, hogy minél több győzelmi pontot gyűjtsünk be a kastélyunk bővítése által. Ezt különböző szobák megépítésével, valamint bónuszok felhalmozásával tudjuk elérni.

A szobáknak több típusa is van: hálószoba, ebédlő, mosókonyha, nappali, kert, és még sorolhatnám. Valamint, az alakjaik is különbözőek. Leépítéskor kapunk értük pontot, de ha jól bővítjük a kastélyunkat, akkor az egymás mellé telepített helyiségek plusz pontokat adhatnak. Ezeket a szobák lapkáin láthatjátok. Természetesen sokszor van, hogy az épületrészt, amit kinéztünk, elhappolja egy másik játékos 🙁 . Akkor aztán jöhet a bosszankodás, és az újratervezés…

tábla

Egy körben egyetlen helyiséget építhetünk, ezek különböző áron vehetőek meg a „piacon”. Azt, hogy mi mennyi, az úgynevezett főépítész határozza meg: kialakítja a szobák sorrendjét, ezáltal az árukat is. Így olcsóbbá teheti azt a helyiséget, amelyikre fáj a foga. Igen ám, de miután meghatározta az árakat, nem ő következik, hanem a tőle balra ülő játékos vásárolhat először. A játéktervezők jól ráéreztek, hogy nagyon nagy előny lenne ez a főépítész számára.

Egyszeri bónuszt kaphatunk, amennyiben egy szoba összes ajtaja egy másik helyiségre nyílik. Volt olyan, hogy ezekkel igyekeztem lépést tartani a többiekkel (van olyan bónusz, ami 5 győzelmi pontot ad a játékosnak), így legalább nem volt olyan keserű a vereség íze (nem 30 hanem „csak” 10 ponttal maradtam le a harmadik helyezettől… 🙁 ) …

Ami tetszik a játékban, hogy ki lehet szúrni a másikkal, bár nagyon sok figyelmet is igényel. Igazából ez elég egyszerű, hiszen főépítészként azokat az épületeket kell a legdrágábbra állítani, amik a többieknek kell, „sima” építészként pedig, meg kell venni az előbb említett épületrészt 🙂 . De nagyon nehéz állandóan figyelemmel kísérni a többiek építkezését. Két játékosnál, még hagyján, de négynél…

terkep

A játék elég kiegyensúlyozott a pontozást nézve. Volt már olyan, hogy elhúztam építkezés közben, majd a játék végén, mikor a további pontokat is szummáznunk kellett, keserűen nyeldestem, mert a másik/többi játékos szépen felzárkózott, adott esetben le is előzött engem (vagy épp fordítva történt, muhahaha!!!). Ugyanis plusz pontokat kaphatunk királyi kegyekből, bónuszkártyákból, a megmaradt pénzünkből, és a leépített szobákból is. Szóval nem ülhet az ember a babérjain!

A játék alaptémája nagyon jó. Inkább érdekes, mint kastélyszerű építményeket tudsz létrehozni, ami mosolyogtató (amit a mintaképen láthattok fentebb: na olyat lehetetlen kialakítani 😀 ). Végig izgalmas, mert a végső pontszámításnál érhetik meglepetések az aktuális első helyezettet! Ajánlom azoknak, akik szeretik a kis építkezős játékokat!

Battles of Westeros

Battles of Westeros

Az Ifjú Farkas, a Hegy, Tyrion, vagy éppen Nagyhordó Umber, nevek amiket egy Trónok harca ismerőnek/olvasónak/nézőnek/fanatikusnak nem kell bemutatni. Könyvek vagy a sorozat formájában végigizgulhatjuk a kalandjaikat, bepillantást nyerhetünk mindennapi életükbe, átélhetjük, hogyan küzdötték meg a csatáikat.

A Battles of Westeros a legutóbbira koncentrál: mi irányíthatjuk az Északiak sosem felejtő seregét, vagy éppen a Lannisterek adósságait mindig megfizető katonáit. A fent említett vezetők – és még mások – bőrébe bújhatunk eme király játék által.

battles-of-westeros-commander-gregorA játékban egy hexás táblán játszhatjuk le Westeros többé-kevésbé ismert „történelmi” csatáit.

Előkészületképpen fel kell építenünk a hadszínteret, ami bizony néha elég sokáig tart. FFG-hez hűen, természetesen itt is rengeteg jelölő van, néhányat csak egy-egy küldetésben kell használni, no de sebaj, több is veszett Fekete-víznél… 🙂

bow-layout

Miután elkészítettük a terepet, és felraktuk az egységeket a küldetésfüzetnek megfelelően, elkezdődhet a csata. Figyeljünk arra, hogy a parancsnok mellé a megfelelő egységet rakjuk fel, illetve a kis zászlócskákra is ügyeljünk, hiszen ezek határozzák meg, hogy mennyit mehetnek az emberek, mennyi kockával dobnak támadásra, stb.

letöltés

A csapatokat parancsnokok vagy parancsok által irányíthatjuk. A parancsnokok „hatásköre” 2 hexás körben fejti ki magát, azaz maximum 2-es távolságban lévő egységeket utasíthatunk általuk. De megéri ez, hiszen így egyszerre több egységet is vezényelhetünk – míg parancsokkal mindig csak egyet -, sőt, akár még bónuszt is kaphatunk ezen utasítások által.  Ezeket a parancsnoki parancsokat kártyán kapjuk meg, adott számúból (a küldetés határozza meg, hogy körönként mennyi ilyen van a kezünkben) választhatunk, és játszhatunk ki, egyszerre egyet. Amennyiben nincs a szánk ízének megfelelő parancs, vagy csak későbbre tartogatjuk őket, akkor egyszerű parancsot is adhatunk egyetlen egységnek. Azt, hogy kit utasíthatunk így, a körök elején kidobott kockák határozzák meg – amilyen színt dobtunk, olyat csapatot tudunk vezényelni.

pic746122

Alapértelmezés szerint küldetéseket kell végrehajtania a két félnek. Például egyiknek az, hogy foglalja el a hidakat, a másiknak pedig meg kell akadályozni ezeket. Én úgy érzem, hogy változóra sikerültek a feladatok: vannak, amik nagyon kiegyensúlyozatlanok, de volt olyan is, amikor bátyám meg én is vért izzadtunk a győzelemért. Hm, egyszer teljesen esélytelen voltam, de az utolsó körben megöltem bátyó egyik vezérét (orbitális nagy szerencsével!!!), akinek viszont túl kellett volna élni! 1 pont Grif.. nekem!

Amúgy lehet véletlenszerű csatákat is játszani, általunk választott vezérekkel, tereptárgyakkal, stb. Sajnos ezt még nem volt alkalmam kipróbálni.

A szabályokba nem akarok nagyon belebonyolódni, mert nagyon hosszú cikk kerekedne belőle. Az alapok egyszerűek, a különleges helyzeteket nehéz inkább kezelni, de ezek megtalálhatóak az elég terjedelmes szabálykönyvben, illetve egy későbbi kiadványban (FAQ szerűség, de annál több) normalizáltak egy-két furcsaságot (de ezek használata opcionális).

Az alapjátékon kívül sok kiegészítője megjelent, amiben más egységeket és új hadvezéreket kapunk, sőt megjelent harmadik frakcióként a Baratheon család is.

Amennyiben szereted a Trónok harcát, vagy éppen szereted magad irányítani a csapatokat, akkor tiszta szívből tudom ajánlani a játékot! Amennyiben játszanál a BoW-al, de nincs kivel játszanod, és győri vagy keress nyugodtan engem, állok rendelkezésedre!

És ne feledd: Közeleg a Tél!

Hive – a Mensa díjas bogár játék

Hive – a Mensa díjas bogár játék

A Hive egyike azoknak a ketten játszható játékoknak, amik jó kis stratégiai alapon nyugszanak.

Erősen hajaz kinézetében és játék mechanikájában a sakkra, bár szerintem sokkal szabadabb és szórakoztatóbb annál.

A játék fő célja: megvédeni a saját méhedet a bekerítéstől és közre fogni az ellenfelét.

A bolyban mindenféle bogarakat találunk: méh (1 db), szarvasbogár (2 db), pók (2 db), tücsök (3 db), hangya (4 db) / szett. Mindegyikük különböző féleképpen tud haladni. hive_4A méhecske a legbénább, csak egy hatodokat tud menni a többi bogáron kívül. A szarvasbogár ugyanúgy egyeket, de már a többiek hátán. Akin éppen trónol, az nem mozdulhat alóla. Jó taktikának tűnhet elsőre, hogy blokkoljuk le vele a másik játékos méhét… Hát, elsőre. Próbáld ki nyugodtan, nem annyira célra vezető. hive_3Az egyedüli pozitív tulajdonsága, hogy hatodik bogárnak le tud ugrani, amikor körbezárnánk az ellenfél méhét.
A pók három-hatodokat halad a többi bogáron kívül és ezt kötelezően le is kell lépnie. Amikor behozzuk a játékba, előre megfontoltan kell, hiszen utána lehet pont túl halad a kellő ponton. A tücskök sorokat ugranak végig, akár 5-6-7 bogarat is egyben. Talán az egyik legpraktikusabb és gyorsabb lépegetőnk a játék során. Ő az, aki még a hatodik, egyébként zárt helyre is beugorhat, amikor az ellenfél méhecskéjének körbekerítésén dolgozunk. A hangya mindig egy aduász. Bármennyit és szinte bárhová tud menni a többi bogáron kívül.

A játék menete: a kezdő játékos lehelyez egy bogarat a játéktérre, majd a másik hozzá teszi a saját választottját. Innentől kezdve a következő bogarakat csak a saját színünkhöz illesztve tehetjük le. Az első négy bogár között kell lennie a méhecskének, tehát legkésőbb három után. Amíg nem kerül le egy-egy félnél a méhecske, addig nem léphet a többi bogarával. Onnantól kezdve viszont, eldöntheti a körében, hogy újabb bogarat hív be vagy a bent lévőkkel lép.hive_2

Innentől szabadjára van engedve a játék, jöhetnek a taktikus lépések. Aki elsőként körbezárja az ellenfél méhét, az nyerte meg a játékot.

Túl sokáig nem érdemes nyújtani a bogarak sorát. Előfordulhat, hogy méteres sort alakítunk ki, de már szinte senkivel nem tudunk lépni… ugyanis: szétszakítani a bolyt nem lehet. Közbenső bogárral nem léphetünk el, ha azzal megszüntetnénk a folytonosságot a bogarak között.

Jó hír, hogy a játéknak van pocket verziója is, amibe már hozzácsomagoltak két kiegészítő bogarat is: szúnyog és katica. Sajnos jelenleg a pincebogár viszont nem kapható kicsiben. Aki a harmadikat is szeretné magáénak tudni, az a nagyobb változatra ruházzon be.

A társasjáték nem csak a remek kivitelezése (szerintem nagyon jó az anyaga a kis zsetonoknak) miatt lett díjazott, hanem stratégiai rejtelmei miatt elnyerte 2006-ban a Mensa díjat is.hive_pocket_size