táblás

Egy szép keddi napon lehetőségünk nyílt kipróbálni a Meeple War nevű játékot, hála az egyik látogatónak. A játék doboza 15 perc/játékos játékidőt ír, amit mi négyen szabálymagyarázattal együtt tényeg körülbelül 1 óra alatt tudtunk lejátszani.

Elöljáróban egy kis rövid ismertető:

Minden körben van egy kötelező lépés: minden épületen eggyel tovább (vagy a végéről a kezdőpontra) mozgatjuk a jelölőt, s végrehajtjuk az akciót, ahova került. Ezután választható lehetőség lépni egyet-egyet minden figuránkkal, akik fent vannak a táblán.
Érdekes volt látni a különböző pontszerzési lehetőségeket és azt is, hogy a játéknak már 6 pont elérésénél vége van.
Részpontokat tudunk szerezni, ha csatározunk másik játékosok meeplejeivel 1-1 felállásban. Ekkor 1 részpontot kap a támadó minden levett meeplejéért, a védekező pedig 1 részpontot minden második levett meeplejéért. Minden 8 részpont után kapunk egy pontot.
Pontokat jelent még minden egyes ellenséges épületen található “pusztító” meeple, amikor az adott épület lekerül a tábláról. Ez történhet azáltal, hogy elfogy az épület összes életpontja vagy azáltal, hogy a tulajdonosa átépíti egy másik épületté.
Ideiglenes pontokat tudunk még szerezni, ha a körünk elején tornyot uralunk. Ezek a pontok viszont csak a nyerés pillanatában hasznosak, azon kívül elvesznek.

És az élmény:

Miután a játékmesterünk elmondta a fenti szabályokat, s bemutatta az egyes épületek és lapok képességeit, az alábbi felkiáltással fejezte be a magyarázatot: “Érdemes agresszívan játszani!”
Az első 3 kör elég eseménytelenül telt, hiszen még nem volt senkinek erőforrása. Viszont mivel sok lehetősége sem, ezért elég pörgősen is. Utána felpörögtek az események, s megmutatkozott, ki milyen taktika szerint képzeli el a meccset.
Volt egy katapultosunk, aki szépen lassan kényelmesen a saját falujából lövöldözte be a pusztítóit mások falujába. Volt egy sorozatgyilkosunk, akinek mindig újabb harcosai keletkeztek, azokkal masírozott és mészárolt a táblán. Volt egy pusztításra specializálódott játékosunk, aki a hagyományos úton masírozgatott be az ellenséges falvakba és szépen lassan bontotta az épületeket. Az utolsó játékos kaotikusan váltogatta a stratégiákat, s a bevethető katonáinak a számát növelte az egekbe.
A játék gyors volt, amíg a többiek megtették az akcióikat, pont arra volt idő, hogy mindenki végiggondolja, mit fog legközelebb cselekedni. A vég villámszerűen következett be, csak az utolsó előtti körben derült ki, hogy közeleg.

Végül a vélemény:

Mindenképpen érdemes volt kipróbálni. Könnyen tanulható, gyors játék, felnőttekkel nagyon élvezhető, de tízéves kor környékétől is működőképes. Jól újrajátszható, mert változnak a feltárt terepelemek helyei és sokféle taktikával lehet megközelíteni. Ajánlom.

András

A GRANNA kiadónak rengeteg jó társasjátéka van, amelyeket gyerekeknek-családoknak adtak ki. Ilyen a Breki társasjáték is, amely első körben egy végtelenül egyszerű, kinézetre tényleg gyerekeknek szánt társasjáték; viszont ha már benne vagyunk a játékban, sokkal több taktikázásra ad lehetőséget, mint hinnénk.

A Brekit 2-4 fővel játszhatjuk, a 2 és 4 fős társaságnak a tábla egyik, a páratlan (3 fős) társaságnak pedig a másik oldalát tervezték meg.

A játék története nagyon egyszerű és aranyosan kivitelezett: mindenkinek vannak kis plasztik békái (szám szerint 3 db), amiket a túl oldalra kell átjuttatni, a többiek kiinduló tavirózsa-leveleire.

A tavirózsákkal teli játéktáblát kis fa darabokkal kötjük össze (talán ez a játéknak a holtpontja, mire feltesszük az összes összeköttetést!), majd indulhat is a stratégikus béka ugratás!

Egy játékos a körében két dolog közül választhat: lépteti egy békáját, vagy pallót helyez fel. Ha lépteti a békáját, akkor (a legelső palló kivételével, amely a kiindulási pontot köti össze a pályával) amelyik pallón az átugrott, utána lekerül a tábláról. Ugyanazon a szakaszon tehát a következő béka már nem tud palló letétel nélkül áthaladni.

Egy picit lehet ezt a folyamatot gyorsítani, ha ugyanis olyan helyre ugrunk a békával, amelyen egy másik már áll, azt tovább ugrathatjuk – ezáltal beindulhat a lánc-béka-reakció. Mindez akkor lehetséges, ha van palló valamerre, hogy tovább mehessen a béka. Igen, az ellenfél kétéltűjét is ugrathatjuk valamerre! Akár vissza a kiindulási bázisra…

Igazi családi veszekedős játékkal van dolgunk!

Ha ez a kiszúrási lehetőség nem volna elég, még vannak extra akció lapkáink, amelyeket felhasználhatunk egyszer a játék során. Ilyen a „palló nélküli ugrás”, a „palló levétel”, „két ugrás egymás után” és a „feltehetsz plusz egy pallót” cselekvések.

A játékosok számától függ, hogy hová kell beugratnunk az állatainkat: ha 2 játékos játszik egyszerűen a másik fél kezdő levelére kell átmennünk; ha 4 játékos, akkor a többiek leveleire 1-1 békának kell beérnie és ha 3 játékos, akkor az első két békát külön helyre kell küldenünk, a harmadiknál pedig mi döntjük el a célt.

A Breki jól gyakoroltatja az előre gondolkodást, a logikus lépéseket és stratégiai tervezést… mind a mellett, hogy baromira kiszúrós játék. Azok a gyerekek, akik még csak gyakorolják a vereség érzését, nem biztos, hogy élvezni fogják.

A játék egyszerű mechanikáján és gyerekes témáján túl egy elég jó stratégiai játék, felnőtteknek is nyugodt szívvel ajánlom!